Hogyan tudja a többi ember így csinálni?
A legtöbb egyetemista, főiskolás (ahogy látom, legalább 99,95%) számonkérés előtt 1-2, nagyon nehéz anyag esetén 3 nappal kezd tanulni.
Az motiválja őket, hogy mindjárt itt a számonkérés, már nincs sok idejük, ezért keményen tanulni kell.
Ezért reggeltől estig, sokszor éjjelig egyfolytában bírnak koncentrálni ugyanarra a tananyagra, és a számonkérésen tudják azt is, amit csak egyszer néztek át. Mert ugye sokkal többre nincs idejük.
Nekem is minden barátom mondja, hogy ne tanuljak hétköznap, hétvégén se, hétvégén pihenjek. Majd zh előtt 1 vagy 2 nappal ráérek tanulni.
Nem elég, hogy azt látom, hogy azzal, ahogy csinálom, tökegyedül vagyok, hanem még ki is készítenek idegileg, lelkileg, önbizalmilag.
"Pihenni is kell", "higgy magadban, meg tudod csinálni, neked is elég az utolsó pillanat"
Ennyire nyomorék lennék?
Engem nem motivál az, hogy már csak 1-2 nap van, hanem pánikba esek. Sőt, pánikba esek attól is, hogy azt az 1-2 napot viszont végig kell tanulni. Engem az motiválna, ha egy nap tanulok is, pihenek is. Szóval, ha halogatok, akkor nem tudok koncentrálni, nem tudok nekiállni, ha nekiálltam, folytatni nem tudom.
Ha 1-2 nap alatt nézem át, és mindent egyszer, max kétszer tudok átolvasni, nem marad meg. Megértem, emlékszem arra, hogy mihez kötöttem a könnyebb megtanulás érdekében, de a szakszavak, pontos definíciók még nem mennek.
Nem tudok órákon át egy dologra koncentrálni.
Ha lustulok, nem tanulok, pedig tudom, hogy másfél, egy hét múlva számonkérés, akkor agyonstresszelem magam. Engem nem a tanulás stresszel, hanem a nem-tanulás. Ha már aznap tanultam akár csak egy órát, akkor halál nyugodtan tudok filmezni, olvasni, sétálni kezdeni vagy társaságba menni. De ha nem, akkor... :D
Sőt, sok tárgyra hétről hétre gyakorolok, mit tudom én, egyszerre napi fél órát, de 3 napon.
Mindenki hülyének néz, mindenki közli, hogy stresszelem magam, csak nem tudok róla. Mindenki közli, hogy "élnem" kellene, ugyan úgy érzem, elég a szabadidőm így is, igazából nem elég.
Ez már a sokadik kérdésem itt, bevallom.
De tönkretették az önbizalmamat, mostmár nem hiszek annak, ahogy én érzem, gondolom.
válasza: válasza:
válasza:ha nem szilárdítod meg az önbizalmad, magyarul nem is tudod, mire bvagy képes, akkor egész éeltedben mások fogják megmondani, mit csinálj.
az első lépés meg azzal kezdődik, hogy nem itt teszed fel 6milliomodik kérdést, hogy hogyan növeljem az önbizalmam, hanem elkezdesz magad keresni megoldásokat. állj a saját lábadra.
Most nem az önbizalom-növelés a lényeg. Végülis az is.
De nagy önbizalommal is csinálhatom rosszul.
Az a kérdés először is, hogy tényleg rosszul csinálom, ahogy kb. mindenki más gondolja is?
válasza: válasza: válasza:"Most nem az önbizalom-növelés a lényeg. Végülis az is.
De nagy önbizalommal is csinálhatom rosszul.
Az a kérdés először is, hogy tényleg rosszul csinálom, ahogy kb. mindenki más gondolja is?"
értem mire gondolsz, akkor mondhatnék érettséget is vagy talpraesettséget. de ugye jobb esetben az önbizalom azért van, mert van gyakorlatod esetleg sikered is, mert ismered magad és a teljesítményed. és mivel ezek nincsenek meg, és ezért pánikolsz. magyarul nem másokhoz kell hasonlítani magad, hanem tudnod, hogy hogyan kell tanulnod ahhoz, hogy jól menjen. ez pedig gyakorlat kérdése lenne.
úgyhogy gyakorlatilag az, hogy másokhoz hasonlítod magad, bizonyos szinten a magabiztosság hiányára utal, ami kiváltja ezt a "szerencsétlen" jellemet.
és feltételezem ez enm csak az iskolai teljesítményre nyomja rá a bélyegét.
ez nagyon érzeglős kislányos jellem, ezzel nem lehet érvényesülni egy ilyen versenyvilágban.
"Úgyhogy én nagyrészt teszek rá, a többiek mit mondanak, mert aztán a doga/vizsga érdekes mód mindig azoknak sikerül jobban, akik rendesen tanultak és nem csak összecsapták 2 nap alatt. Az meg a másik,hogy nem tesz jót 2 napon át intenzíven látástól mikulásig tanulni, mert nem álltál neki előbb..É"
ez nem feltétlenül igaz. jó memória kérdése is, tanulási módszeré, stb. bizonyára azért páűraknak ismerős az a helyzet is, amikor a lusta hülyegyerek alig tanul vizsga előtt, átmegy 4essel, a másik meg heteken át gürcöl és megkapja a kettest. persze, mert görcsöl, pánikol, esetleg ha még rossz is a memóriája külön okok miatt, akkor mégtöbbet kell ráfordítania.
szerintem nagyrészt ez az aggódás teszi tönkre a vizsgát, és a rutinosabbak ("lustábbak") már rájöttek arra, hogy fölösleges aggódni rajta, és még lustán is jobb eredményt érnek el, mert jobban tudják hasznosítani a kevesebb ismeretüket, mint aki 4 könyvet bemagolt de összegabalyodik a fejében.
Mindig a lusták okosak. Nekik egy picit kell tanulni, és már megy.
Amúgy pont ez zavar össze, amiket írsz.
Én úgy érzem, ha nem tanulok időben, görcsölök, nem tudok kikapcsolni.
Ha megvan a napi akár egy pici tanulás, de tanulás, akkor megnyugszom, és utána ki tudok kapcsolni.
Zh előtti napon már van, hogy csak egy órát tanulok, és lesz>rom. Zh előtt közvetlen meg mostanában nem tanulok, mert akkor már semmi se marad meg. Viszont, hogy előtte közvetlen nem tanulok, van, hogy csak akkor kezdek félni, mikor már ott a lap.
Nem lehet, hogy a többség, akik utolsó pillanatban tanulnak, azért hiszik, hogy mi, szorgalmasabb kisebbség görcsölünk, mert hamar tanulunk (=szerintük hamar stresszelünk); mert őket tényleg stressszeli a tanulás?
Szóval nem tudom, magamnak higgyek-e.
Az tény, hogy a lusta barátnőim bevallották, hogy hamarabb elfelejtik az anyagot, mert egy nap alatt csak a rövidtávú memóriájukba kerül. Az is tény, hogy sokan beismerték, hogy utolsó napokban viszont stresszelnek.
Tény, hogy valóban lehet stresszelni akkor is, ha előbb kezded.
És tény, hogy ha stresszelsz, akkor sokkal rosszabb jegyet kapsz.
Én már elismertem magamban a túltanulás tényét, és próbálom magam távol tartani tőle.
Nevezetesen, mikor már érted az anyagot és szó szerint hússszor elolvastad, akkor még előveszed, nem koncentrálsz valamiért vagy görcsölsz, és úgy "kérdezed ki magad", úgy tűnik, nem tudod, és még hússzor elolvasod.
Ekkor csak jobban felejtesz.
Én is görcsöltem gimiben, mikor figyeltem irodalom órán, majd átolvastam a füzetet, majd figyelmesen, lassan háromszor a könyvet, és hármast írtam.
Plusz még nem tudtam tanulni, nem kerestem összefüggéseket, nem kötöttem a dolgokat valamihez.
Viszont tény, hogy nem éreztem magam görcsösnek, mikor matekból minden héten gyakoroltam, mondjuk heti másfél-két órát felbontva, zh előtti nap pedig a konzultáción való részvétel volt az össz tanulás.
Viszont, ha hétvégén kezdek tanulni, tuti görcsöltem volna.
Viszont egy magolós tárgyból úgy volt, hét elején írunk zh-t, és ezt pénteken tudtam meg. Egész hétvégén görcsöltem, nem tudtam koncentrálni, alig maradt meg valami. Nem is tudtam odafigyelni, mert stresszelt a tudat, hogy alig lesz szabadidőm. Szerencse, hogy elhalasztották a zh-t - illetve nem is, csak rossz időpontot tudtunk -, tuti nem lett volna meg.
válasza:ha neked úgy jó hogy egy héttel előtte elkezded, csináld azt.
de akkor az meg telejsen külön téma, hoyg nem tudsz tnaulni a haverok miatt. oda is erélyesebb fellépés kéne. küldd el őket kocsmázni, addig is nyugalmad lesz.
"Az tény, hogy a lusta barátnőim bevallották, hogy hamarabb elfelejtik az anyagot, mert egy nap alatt csak a rövidtávú memóriájukba kerül. Az is tény, hogy sokan beismerték, hogy utolsó napokban viszont stresszelnek. "
ez tény, hogy vanank iylen emberek, ezért tudják hoyg fölösleges egy hétttel előtte tanulni mert úgyis elfelejtik. és többek közt azért is jobb este tanuni mert akkor jobban megmarad a memóriában, igazábül amit a "lusta" egyetemisták csinálnak az pont a legjobb módszer tudományosan arra, hogy jó jegyet szerezzenek.
nem ezt mondom hogy így csináld, csak ez van.
"Én is görcsöltem gimiben, mikor figyeltem irodalom órán, majd átolvastam a füzetet, majd figyelmesen, lassan háromszor a könyvet, és hármast írtam.
Plusz még nem tudtam tanulni, nem kerestem összefüggéseket, nem kötöttem a dolgokat valamihez. "
én pl még azt is ajánlom, hogy erőször tlaáld ki hogy hoygan a legjobb tanuln ineked. a legtöbb ember vizuáis ezért érdemes bizonyos anyagokat egy színnel ellátni, és jól megszerkeszteni a tanulnivalót.
érdemes mellé az anyagot könyvből vagy jehgyzetből újra átírni, és ezzel is rögzül. azzal, hoyg mondogatod, nem feltétlenül. nagyon sok ember inkább vizuális mint audionális memóriával rendelkezik. az audio memóriát inkább zenéhez lehet kötni.
szerintem itt az is a baj, hogy nincs egy kiforrott tanulási rendszerd. nem mondom hoyg lustának kell lenni, mert van olyan ember akinek elég átolvasni és jó a memóriája 8ennek is sok különböző oka lehet). de pl szerintem hatásosabb ha átírod többször is az anyagot és megjelölöd. ha próbálsz visszaemlékezni vlaamire és mejelenik előtted vizuálisan a sözveg, hoyg hol volt a bekezdés, mi volt a mondatban, akkor elég valószínű hoyg te is vizuális vagyi nkább.
de vannak még pl a szinesztéziások, akik szavakhoz színeket kötnek.
Átírni is szoktam, színezni is és rajzolni is mellé.
A baj az, hogy logikusan és rajzolgatva most kezdek tanulni.
Sokat segít.
Egy hét alatt nem szabad elfelejteni.
Pont azért jó korán kezdeni a tanulást, mert több napon van így alkalmad átolvasni, és a számonkéréskor is tudni fogod, meg még utána is.
Ezt már kezdem tapasztalni magamon, mármint, hogy nem felejtek el mindent.
Persze át kell nézni, meg kopik a tudásom, de nem felejtem el egy az egyben.
Azt nem értem, miért van az, hogy 200 emberből 199 lusta és csak 1 nem.
A másik meg az, hogy ti úgy véditek a lustaságot, hogy hihetetlen. Közben be is szóltok nekünk, és szerintetek mi nem jól csináljuk. Sőt, szerintetek mi nem tudunk róla, hogy nem jól csináljuk, és ha mégis mi is halogatunk, és tényleg nem sikerül nekünk úgy, szerintetek kvázi hazudtunk magunknak.
Ezek után persze, hogy nincs önbizalmam.
Amúgy nem lehet, hogy amit csináltok, az a lustaság igazolása?
Egy lelkiismeret-furdalás-csökkentés?
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!