Kérlek titeket, tudnátok segíteni pár kérdésben? (örökbefogadás)

Ha örökbe fogadott gyerek vagy akkor csakis édesanyád segíthet, hogy felkutasd a biológiai szüleidet. Ugyanis örökbefogadásnál az adatok megváltoznak.

Ha mindenáron kíváncsi vagy ki hozott a világra, ki nemzet téged akkor ülj le és beszélj a szüleiddel.

Mond el nekik hogy csak tudni szeretnéd kiktől származol, de ettől függetlenül neked akkor is ők maradnak a szüleid.. Egy normális felnőtt ember aki örökbe fogad gyermeket, tudja hogy egyszer eljön az a nap amikor kérdések lesznek a gyerek részéről.

Ha normálisak a szüleid akkor ők tudnak majd segíteni, hogy hova menj, kinél érdeklődj.. Másképp nem tudod megoldani.

Elvileg, az, hogy milyen a személyisége egy embernek 75%-ban a szülőktől, és környezettől eltanult dolgokon múlik, és 25%-ban genetikai.

Szóval, a szüleid érzelmi szempontból nem a vér szerinti szüleid.

Ők csak a maghordozók, meg megszülők voltak.

Persze megértem, hogy kíváncsi vagy, és szerintem is beszéld meg a szüleiddel, és mondd el, hogy ők nem változnak meg a szemedben, csak egyszerűen kíváncsi vagy.

Tudod kérdező, a kíváncsiságod érthető, de az hogy megkeresd őket azt nem tartom szerencsésnek, különösen akkor ha a nevelő szüleid jók hozzád!

Tudod szívem én is intézetben nőttem fel de nem azért mert betettek és lemondtak rólam hanem azért mert 8 éves koromban a sok szíjjal való verésből lett elegem amit főleg azért kaptam, mert két helyre is tartoztam. Ha az egyiknél voltam a másik hoz nem engedett ha a másiknál voltam akkor az nem engedett vagy dühös volt hogy meglátogatom a másik szülőmet, családomat-- igy aztán verést verés követett ha kiderül hogy titokban ahhoz mentem, akinél épp nem laktam.

Tudod nagyon ritka hogy az emberek elfogadni képesek egy másik rivális családot-- és bizony egymás íránt rosszindulatból, infámisságból vagy régi harag miatt bizony olyasmit mondhatnak ami nem igez-- Igy történt velem is-- és bizony oda jutottam, hogy már egyiknek se hittem és egyikhez se éreztem hogy tartozom-- mi történt? Buta 8 éves gyerekfejjel világá mentem karácsonyi ünnepek alatt, elindultam a keleti pályaudvarról a sinek mentén arra gondolva, hogy majd keresek én is magamnak egy lakást vagy házat és egyedül fogok élni, de engem senki nem ver meg többet és senki nem fog megtiltani semmit hogy kit szeretnék meglátogatni, majd én is fogok dolgozni stb. Egy bakter talált meg messzebb sínek mellet hóbuckán aludtam el. Kórház, majd gyámügy és én az intézetet választottam a kettő !!! családom helyett!

Pedig mindegyik tanult magasan képzett ember volt, csak utálták egymást, amit rajtam vezettek le.

Tudod ha egy szülő még inkább anya lemond a gyerekéről úgy hogy soha nem jelentkezett, akkor az olyan nem is érdemli meg azt hogy Te keresd és esetleg tönkre tedd azt a kapcsolatot, szeretettet, bizalmat, ami kialakult közted és a nevelő szüleid között.

Egy kis történet. Egy nagyon kedves barátnőmet is örökbe fogadták. Nevezzük Móninak. Szerette a szüleit, normális felnőtt embert faragtak belőle. Amikor betöltötte a 18 évet, tudni akarta hogy honnan jött, ki szülte meg, és választ akart a kérdésére: miért dobták el... Én próbáltam lebeszélni arról hogy megkeresse a vér szerinti szüleit. De nem hallgatott rám. Végül a szülei segítségét kérte. Az anyja hetekig sírdogált mert azt hitte a lánya nem szereti őt, ezért akarja a biológiai anyját.. Az apja megértette a Móni kíváncsiságát, de féltette, és szerinte hiú ábrándokat kerget ha azt hiszi mindenre választ kap majd. Végül is elmondták hogy Debrecenben adoptálták őt (mi budapestiek vagyunk) Az apja segített neki hogy hol nézzen utána. Nekem volt autóm, így megígértem elmegyek vele Debrecenbe. Elmentünk. 1 hetet töltöttünk Debrecenben (vannak rokonaim, ők adtak szállást) végül is némi pénz, és utánajárás után megtalálta az édesapja címét. Elmentünk. Az apja nem is tudta hogy a Móni létezik.. Jobban mondva valami ilyesmi választ kapott:

" . Ezek szerint te is a kölyköm vagy.. Na még egy kölyök.."

Így tudta meg hogy van testvére is. (egyébként egykeként nőtt fel)

Az apja mondta el hol találja meg az édesanyját.

Bár ne találta volna meg.

Amikor csengettünk az ajtón, egy 13 éves gyerek nyitott ajtót. Nagy nehezen az anyja is kijött, és amikor a Móni elmondta ki ő, az anyja csak bámult rá, majd becsapta az ajtót. Egész nap sírt. Annyira sajnáltam, és dühös voltam, úgy döntöttem hogy én is beszélek az anyjával..Elmentem. Az anyja kijött. Elmondtam neki, hogy Móni csak látni akarta, csak tudni akarta miért dobták el. Még az anyjának állt feljebb! Ott kiabált hogy senki nem kérte hogy meglátogassuk, és senki nem jogosította fel hogy kérdéseket tegyen fel neki. Ő nem kíváncsi rá. Hagyjuk őt békében..

Másnap Mónival hazamentünk. Nem mondta de szerintem 1 évig tuti emésztette magát.. Ennek lassan 4 év. Idén nyáron férjhez megy.. Remélem már nem foglalkozik azokkal akiknek csak annyit köszönhet hogy világra jött..

Szóval kedves kérdező..

Jól gondold át, mert sokszor a kutatás végén nagyobb csalódás vár mint gondolnád..Lehet magadnak többet ártasz majd..

Szerintem nyugodj meg.

Én is örökbefogadott gyerek vagyok. Ha kutatni szeretnél a vérszerinti szüleid után akkor a gyámhivatalba kell menned. Mivel elmúltál 16 éves, ezért a szüleidnek nem kell veled lenniük, és nélkülük is intézheted a dolgot. A gyámhivatalban kérdezni fognak dolgokat, pl: mikor tudtad meg hogy örökbe lettél fogadva? Melyik kórházban születtél? Tudod-e a vér szerinti szüleid nevét?

Ezek nekik szükségesek lesznek a kutatáshoz szóval mindenképpen tudnod kéne. A papírok amiken ezek rajta vannak, azoknak meg kell lennie a szüleidnél(ha nem tudod ezeket az adatokat).

Ha jóban vagy a szüleiddel, akkor mindenképpen velük beszéljél! Beszéld meg velük, hogy ennek te utána szeretnél nézetni, segítsenek, nem azért akarod ezt mert más családot akarsz vagy bajod van velük, csak érdekel a dolog. Csakis és csakis akkor csináld a szülő tudomása nélkül, ha olyan elképesztően borzalmas kapcsolatod van velük hogy erről lehetetlen beszélni. Minekután érdkel hogy hogyan esne nekik, nem hiszem hogy ez lenne a helyzet. Szerintem ha rendesen,értelmesen elmondod nekik semmi gond nem lesz.

Viszont, készülj a fel legrosszabbra is! Nem tudhatod, lehet nem találják őket, meghaltak, vagy lehet az is hogy... nem éppen túl "megnyerő" emberek. De ez téged ne befolyásoljon semmiben. A pozitív véglet is előfordulhat. Igazából nem értem miért kezelik úgy ezt a dolgot mint ha valami főbenjáró bűn lenne. Én még februárban próbáltam kerestetni, de akkor nem tudtam semmi adatot megadni. Azóta találtam egy papírt amin rajta van a vér szerinti anyám neve. Majd visszamegyek még egyszer gondolom így többre jutnak.

Mindenesetre sok sikert a dologhoz!