Miért "kellene" a fiataloknak mindenképp lazának és felelőtlennek lenniük?

Sok hobbim van, sok dolog érdekel, a feladataimat lelkiismeretesen végzem, és már most próbálok karriert alapozni.

Emiatt neveztek már robotnak, koravénnek és közölték már, hogy vissza fogom sírni a fiatalságomat, ki fogok égni, stb... Sokan lenéznek, van, aki egyszerűen levegőnek néz...

"Rosszabbít" a helyzeten, hogy a partikat abszolút nem szeretem, kocsmába néha mennék, de nincs kivel.

Tény, pont az utolsó fél mondat jelzi azt, hogy nem vagyok egyedül a "visszafogottságommal". Tudom, ez nem feltétlen visszafogottság, de nem tudok rá más szót.

Nem tehetek róla, hogy beülni egy helyre és dumálni jobban szeretek, mint táncos helyen lenni, arról se tehetek, hogy nem szeretek éjszakázni, nem is nagyon tudok.

Nekem így esik jól élni, hogy sok hobbim van, még akkor is, ha ez az 50 éves férfiakra vall átlagban.

Szerintem a fiatalságban inkább az a mindenképpen kihasználandó, hogy még nem magadat tartod el - jó esetben -, sőt, főleg nem kell másokat eltartanod. Ezért sok szabadidőd van. Most kell kipróbálni sok sportot, megtanulni a nemre jellemző alap házimunkákat, és én a hobbit is inkább ehhez a korosztályhoz sorolnám.

Még a személyiségfejlődést se sorolnám ide, mert az jön magától, ahogy az ember különböző körökbe jár, sportolni jár, meg egyébként, az oktatási intézményben is.

Ha valaki mer felelőtlen lenni, merész, a tanulásban ott ügyeskedik, ahol tud, az mindenképp előny. Ebből is lehet tanulni. Mellesleg laza, kevésbé stresszes ember lesz, és szerintem az ilyenekből válnak a kiegyensúlyozott felnőttek.

Ettől függetlenül nem érzem azt, hogy le kellene engem nézni és feltétlen meg kellene engem változtatni...