Nyitottságról, felszabadultságról általában? (többi lent)

A szemfülesebbeknek biztosan feltűnt, hogy ez valójában nem egy kérdés, de sajnos máshogy nem tudtam leírni :)

Nos, belekezdenék egy hosszú leírásba, előre elnézést a mérete miatt. Tudom, van rengeteg "Hogyan legyek nyitottabb?" kérdés,de alapvetően egy kicsit általánosabban közelíteném meg a témát.

Vannak ismerőseim, akik olyan könnyedén, és számomra olyan meglepetésszerűen el tudnak kezdeni beszélgetni idegenekkel, hogy az már hihetetlen. Én csak nézek, ő meg úgy beszélget vele, mintha ezer éve ismernék egymást. Bár hülyeségnek tűnhet, de irigylem ezt a tulajdonságot tőlük.

A másik meg, hogy mindig találnak valami témát - olyan emberek, akikkel nem vagyok olyan jóban is tudnak kezdeményezni velem szemben, hiába találkoztunk csak egyszer-egyszer...

Ez velükszületett tulajdonság lehet? Vagy így nevelték őket? Esetleg sokat jártak társaságba, és kialakult magától?

Az én esetemben ez úgy néz ki, hogy akit jól ismerek, azzal jól elvagyok, poénkodunk, nevetünk. Akit valamennyire ismerek, azzal nagyon szaggatottan tudok elbeszélgetni, mert valahogy hiába gondolkodok, kevés dolog jut eszembe. Sokan mondják, hogy spontán mondjam amit akarok ilyenkor, ne gondolkodjak, de akkor meg semmi ötletem nincs.

Idegenekkel meg... Ha a pénztárosnak a sablonszövegen kívül (Jó napot!... Köszönöm szépen! Viszontlátásra!) mást is mondanom kell, mondjuk megkérdezi hány darab a zsemle elkezdek őzni, és eltelik fél perc,mire kinyögöm, hogy mondjuk 10. Próbálok valahogy felkészültebbnek, és nyitottabbnak lenni, hogy ne lepődjek már meg, ha hozzámszólnak, de valahogy nem vagyok elég nyitott. Mitől lehetne ez jobb?

Nyilván, az alkohol egy mindenkinél működő, hatásos dolog, így természetesen nálam is, sőt, valahogy még olyankor az eszem is jobban vág, és olyan gyorsasággal, gondolkodás nélkül poénkodok akárkivel... De nem lehet mindennap beba*va járkálni mindenhová :O

Sokan mondták a sportot... Ettől tényleg jobb lesz? Miként segíthetne? Magabiztosságot ad?

Fejben tudom, hogy nem szabad törődni mások véleményével, és nem baj az sem, ha óriási hülyeséget mondok, de valahogy ez nem igazán segít.

Esetleg más módszerek? Néha látni olyat, hogy idővel valaki sokkal könnyebben oldódik, mint régen. Minek köszönheti ezt?

Na a végére olyan nyavalygás lett ez is, mint a többi hasonló kérdés... :/ Elnézést kérek mindenkitől, hogy személyes problémáimmal itt pusztítom a jónép agysejtjeit. :) Aztán most meg jön a pszichológusok tengere, hogy közöljék, milyen lelki problémáim vannak, meg, hogy nem vagyok elég magabiztos. O.o

Azért, ha valaki ráér, és megteszi, hogy válaszol, azt megköszönöm.