Miért nem tudok senkivel szemét lenni?

Igazi magyar vagy baratom tenyleg tudod,hogy sokan lenezik kikozositik oket es meg Te is bantani akarod oket milyen dolog ez ember szegyeld magadat nem ,hogy segitenel nekik meg belejuk is akarsz rugni! Hala istennek,hogy jo geneket orokoltel es nem vagy ra kepes!

erősítem az érdeklödőőőőőőőőőőő válaszát! az emberekbe nem belerúgni kell hanem segíteni rajtuk!

Én is ilyen vagyok. Gimiben én is mindenkivel jóban voltam, és a kiközösített, vagy furcsa osztálytársaimmal is normálisan viselkedtem, ami az általad is említett hatást váltotta ki. A többiek meg mindig hitetlenkedve kérdezgették, hogy mégis miért bírom őket, meg róluk kérdezősködtek, amikor én se tudtam sokkal többet róluk. Ekkor mindig jött, hogy "Ja azt hittem, hogy nagy haverok vagytok!" Hát nem, csak nem rúgok bele a földön fekvőbe, hanem inkább segítem. 4 év alatt 2 ilyen furcsa szerzettel végül tök jól összehaverkodtam, és bevontam a őket a közösségbe, és végül a többiek is megszerették őket, mert rájöttek, hogy csak azért voltak furcsák, mert mindig annak tartották őket, és így soha nem tudtak kibontakozni. Viszont volt egy gyerek aki végül engem is "kicsinált". Nagy megpróbáltatás volt elviselni. Ő úgy volt furcsa, hogy azt hitte, hogy menő, és ez a kombó halálos. A kérdésedre visszatérve, szerintem neveléssel függ össze, illetve a tapasztalataiddal. Ha mondjuk volt, hogy valami miatt bántottak téged, akkor az neked sem esett jól, és arra emlékezve szolidaritásból te direkt máshogy viselkedsz, mint ahogy a legtöbben. Példa:Megver egy gyerek téged, akkor te megversz egy nálad kisebbet, ezzel dominálva, és így megy a körforgás. Azt kívánom, hogy maradj ilyen, és szerezz sok nem átlagos barátot is.