Mit tegyek? Mit ajánlotok? (részletek lent)

Mostanában rájöttem arra, hogy felesleges emberi kapcsolatokat kialakítani ill. ápolni, mert előbb-utóbb különválás lesz belőle. A szerelmek szakítanak, a barátok megbántják, hátbatámadják a másikat. Tudom, gyakran hibázom, de gyakran a másik fél is. Elég rosszul érzem magam mostanában. Minden nap mielőtt elalszom arra gondolok, hogy ha most elalszom, de jó lenne ha többé nem ébrednék fel. Volt egy barátnőm, szakítottunk, igazából ő szakított velem, pedig én mindent megtettem. Rosszul esett, de nem tudok túllépni rajta. Mostmár a barátaim is elfordultak tőlem, pedig én mindent megteszek, de azt nem tűröm, ha hátbatámadnak vagy sértegetnek. Úgy gondolom, hogy a barátoknak nem ezt kell tenni. Szóval szerintetek mit kellene tennem? Nem vagyok egy elveszett emberke, de mégis kezdek megőrülni a magánytól. Nem csak attól, hanem attól is, hogy milyen emberek vannak. Érdekkapcsolatoktól kezdődően a lekezelő viselkedésen át a felszínes személyiségekig. Ha az ember próbál normálisan, ésszerűen, reálisan gondolkodni, akkor ő már nem normális, ha a jelenlegi társadalmat tekintjük. És ezt nem bírom tovább. Kezdek megőrülni. Túl sokat gondolkodom, bármin órákig eltudok agyalni, könnyen megbántódom, apró dolgoktól nagyon rosszul tudom érezni magam. Sajnos az önértékelésemmel is gondok vannak. Soha nem tudok elég jó lenni magamnak. Talán maximalista vagyok.. Szóval szerintetek ez valamilyen mentális betegség lehet? Mit tehetnék?