Miért vagyok ilyen?!

Azthiszem magamra ismertem.

Én most gyógyulok ki ebbôl a korszakomból.

Elôször is leszögezem: nem vagy egyedül. Rengereg ember van, aki hasonló problémákkal küzd.

Én is az életutálók klubjába tartozok, nem szeretem magamat, az embereket, és úgy igazából mindent.

Egy fontos dolog: ne tégy kárt magadban,nagyon kérlek! Én is ezt tettem, és nemcsak, hogy észre sem vették, de semmin nem változtatott. Azthittem majd figyelnek rám, észreveszik, hogy nem vagyok jól és törôdni fognak velem. De nem vette észre senki.

Te is szeretethiányos vagy. Azt szeretnéd, ha foglalkoznának veled az emberek, de mivel nem teszik, ezért muszáj kiélned valahogy a haragodat. Magadon, másokon.

Tényleg tudom, min mész keresztül.

Az egyetlen pont, ami segíthetne, ha tényleg azt csinálhatnád, amit szeretnél, de a szüleid nem igazán vannak benne. Pedig most muszáj lesz a talpadra állnod, és igenis megbeszélned velük, hogy márpedig te elszeretnél menni a lovardába és ez téged boldoggá tenne.

Az ami engem megmentett a helyzetbôl, az a rockzene. A rengeteg banda amit nemcsak zeneileg, de emberileg is megszerettem többet jelent nekem bármi másnál. Az, amiért élni szeretnék az az, hogy találkozhassak velük és megköszönhessem nekik. Egy ilyen célkitûzésre gondolva elhessegettem az öngyilkos gondolataimat. Egy cél tényleg nagyon sokat segít.

És mindenképp értékeld az az egy kedves barátodat, amiért melletted van és soha ne veszítsd el. Egy barát nagyon értékes dolog, vigyázni kell rá. Nekem sokáig nem voltak barátaim, akikkel megoszthattam volna a dolgaim.

És igen, énis bezárkóztam a szobámba, mert tudtam, hogy úgysem ért meg senki és csak az idegeikre megyek. De a neten találkoztam olyanokkal, mint én, és együtt utálhattam a világot velük.

Úgy ôszintén nemtudom, hogy mi váltja ki az embereknél ezt a viselkedést. Hogy miért válunk ilyenekké. Mondjuk engem sokat bántottak általánosban, lehet azért.

Nemtudom, hogy segíthettem-e valamit ezzel az egész irománnyal a pici lelkeden, de szeretném, hogy tudd: nem vagy egyedül.

Szia! :)

Nincs semmi probléma! Életed egy boldog szakaszán vagy túl: "változó korban" vagy! :)

Példa: Ha a hernyó nem tud tovább fejlődni: bábbá alakul (begubódzik) majd, szép lepkévé alakul át!

Morcos vagy? Gondolkodj! Ami elmúlt vissza sírni nem lehet! Próbálj inkább mosolyogni! A mosoly a szeretett, békesség: a pozitív szemlélet kapuja lehet! A helyes út megtalálása ebben rejlik! :)

Sok sikert! :)