Kezdőoldal » Egyéb kérdések » Önismereti kérdések » Mit kezdjek az életemmel?

Mit kezdjek az életemmel?

Figyelt kérdés

Üdvözlök mindenkit! Előre szólok, hogy hosszú lesz és csak az olvasson tovább, akinek van ideje és kedve olvasni/megérteni engem és átérezni a helyzetemet.


Kezdem a "rövid" ismertetővel. A párommal elvégeztük az egyetemet, júliusban kaptuk meg a diplomát.

Akkor úgy gondoltuk, hogy összegyűlt annyi pénzünk, miért ne kalandozzuk egyet miközben még több pénzt keresünk?! Nekivágtunk Angliának.Nem terveztünk sok időre, csak egy kicsit szerettünk volna világot látni, miközben dolgozunk. Két munkahelyünk volt, 1,5 hónapot voltunk kint. Az elsőt szerettünk, de a cég úgy döntött, jön a holt-szenzon, és még sincs szükségük ennyi emberre, kiraktak minket sok emberrel együtt, így gyorsan kerestünk mást. Költöztünk 400 km-t. Új volt számunkra minden, így nagyon nehézkesen alakult az egész... Aztán az új munkahely maga volt a pokol, a főnök maga a sátán, így felmondtunk és hazajöttünk, mert mindketten kikészültünk, nekem még a mai napig rémálmaim vannak. A fizetésünket a 2. helyről máig nem kaptuk meg, nagy nehezen a felét sikerült kicsikarni belőlük 2 hónap után... mindegy.

Azóta a pároméknál lakunk, mert a mi lakásunk annyira pici, hogy oda nem tudnánk költözni.

X falucskában élünk jelenleg, itt fixen semmi munkalehetőség. Y kisváros van közel, de ott sem találunk munkát.

Picivel nagyobb városban családon keresztül kapnánk egy lakást kölcsönbe amit használhatunk ingyen, csak rezsit kellene fizetni, rengeteg állásra jelentkeztünk ott is, de semmi... 70 ezer forintért kínáltak 3 műszakos fizikai munkát, de abból nem is tudom hogy tudnánk megélni...

A legnagyobb vágyunk Budapest, ott valószínűleg találnánk is állást (bár megjegyzem,kb. 60 helyre küldtem be eddig az önéletrajzomat, és semmi!!!)

Viszont Pesttől meg nagyon félek, mert köztudott, hogy az albérlet-árak az egekben vannak.

Egyszerűen nem tudjuk, mit csináljunk. Ott, ahol lenne lakás, ott munka nem, ahol pedig munka lenne, ott lakás nem... átlagban BP-en 2-3 havi kauciót + első havi lakbért kérnek el, aztán az első fizetésig még élnünk is kellene, ez alsó hangon 3-400 ezer forint szükséges kezdőtőke.

BP-re is rengeteg önéletrajzot adtunk be, engem onnan 2 helyről kerestek eddig, de amikor megtudták, hogy 300 km-re lakom jelenleg a fővárostól, akkor megtorpantak és azt mondták a telefonba, hogy akkor ne is menjek fel inkább az állásinterjúra.

Viszont azt pedig főleg nem tehetjük meg, hogy kibéreltünk egy lakást, aztán munkát keresgélünk, hiszen az még plusz pár hét munka nélkül, pénz nélkül.


Tapasztalatunk nulla, hiszen eddig tanultunk, úgy érzem, a kutyának sem kellünk. A szakunk médiával kapcsolatos, amiben különösen nehéz munkát találni. Mondjuk egyikőnk sem ragaszkodik ahhoz, hogy szakmán belül helyezkedjünk el, de nekem még ruhaboltokból sem jeleztek vissza.


Nem szeretnék 200 ezret keresni, egyszerűen csak egy átlagos fizetést szeretnék egy elviselhető környezetben.

Tudom, hogy sokan vannak így, sejtettem hogy nehéz lesz, de hogy ennyire?! Aki nem született a fővárosba, az haljon éhen? Plusz a munkaügyi központtól sem kaphatunk egy forintot sem, mert nincs meg az egy év munkaviszonyunk, pályakezdőként vagyunk regisztrálva.

A család tart el minket, ami főleg elviselhetetlen számunkra...


Szóval a kérdésem az lenne, hogy ti mit tennétek a helyünkben? Ilyen esetben mit kell csinálni, merre kell elindulni, hol kell még próbálkozni?


Oltást nem kérek, a helyzetünk pont elég nagy baj.


A válaszokat előre is köszönöm szépen.


2016. jan. 27. 18:33
 1/2 anonim ***** válasza:
Meglehet, újból külföld. Sok ismerősöm van kint, főiskolai, egyetemi végzettséggel. Egyszerű munkával kezdték és egyre feljebb haladnak.Persze, idő és kitartás kell hozzá.
2016. jan. 27. 20:46
Hasznos számodra ez a válasz?
 2/2 A kérdező kommentje:

Köszönöm a hozzászólást, mindenki meglátását örömmel veszem.

Jelenleg úgy érzem, hogy külföldre soha többet nem leszek képes. Egyszerűen rágondolok, arra, ahogy el kellett válnom a családomtól, ahogy igazodnom kellett az angol konyhához, ahogy bajlódtam a nyelvvel, ahogy sosem éreztem magam otthon... Nem akarok külföldön élni, soha. Jelenleg így érzem. Lehet, hogy csak a sérelmeim miatt, de sajnos ezeket nem tudom levetkőzni könnyen.

Tudom, hogy valamit valamiért de nekem ez nem ment.

2016. jan. 27. 21:10

Kapcsolódó kérdések:





Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!