Honnan tudom? A többi lent

A kérdés fából vaskarika. Alapvetően kétfajta szemlélet létezik. Az egyik hisz a szabad akaratban. Ekkor viszont bármit megtehetsz. Persze mindennek megvan a maga következménye. De nincs olyan, hogy valamit meg kellene tenned, valamit bármi, vagy bárki is elvárna tőled.

A másik szemlélet az, hogy nincs szabad akarat. Valamilyen módon determinálva van az életed. Vagy a természet törvényei által, vagy egy hívő esetén valami felsőbb entitás által (Isten, istenek, stb…). Na ennek az általános megnevezése a sors. Az, hogy te mondjuk eltörted a lábad, az a te sorsod. Az életed során ez egy elkerülhetetlen esemény volt.

A sorsfeladat ilyen szempontból egy értelmezhetetlen fogalom, maximum mindenféle (ál)ezoterikus katyvaszokban szerepel ez a fogalom.

az elso valasolonak....

Nehezen ertheto amiket irsz, mert az idegen szavak hasznalata (azok ismerete nelkul)szinte lehetetlenne teszi.

Kerdezo...

A sorsodat te is ki tudod talalni, illetve megteremteni. Meditalassal es mas gyakorlatokkal ebbe melyebben is bele lehet menni. De ez toled fugg.

Egyebkent "Isten" van.... benned van! Es mindannyiunkban. Ido es ter nincs, sott meg az anyag letet is megkerdojelezik azok a kutatok, akik ezeket vizsgaljak. Az idot mi emberek talaltuk ki. Igen, ez meredek. Tudom. De attol meg igaz :)

> Nehezen ertheto amiket irsz, mert az idegen szavak hasznalata (azok ismerete nelkul)szinte lehetetlenne teszi.

Nem annyira idegen szavak ám ezek. Viszont az ilyenekkel való találkozás remek alkalom arra, hogy rákeress a Google-n, hogy mit jelent az adott szó, hátha tanulsz valami érdekeset. Sajnos, vagy nem sajnos, de van néhány olyan kifejezés, amit egyszerűbb „idegen” szóval írni. Illetve ez is relatív – elnézést: viszonylagos –, hogy mi idegen szó. Magyar szövegekben gyakorta előforduló szavak ezek, nem árt, ha az ember megtanul néhányat. De összességében három szó volt szerintem idegen, megspórolom neked a keresést:

Determinált = Eleve elrendelt, illetve az okokból szükségszerűen és elkerülhetetlenül megtörténő. Például ha meglököd a dominósorban az első dominót – tételezzük fel, hogy jól vannak felállítva –, akkor determinált, hogy az utolsó is el fog dőlni. Egyszerűen nem történhet máshogy, az ok-okozatok láncolata szükségszerűvé teszi, hogy az utolsó dominó el fog dőlni. Az „eleve elrendelt” azért nem feltétlenül jó kifejezés, mert az inkább egy vallási szemléletet tükröz, hiszen kellett legyen valaki, aki *elrendelte* (mondjuk Isten). A determinált szó annyiban szerencsésebb, hogy nélkülözi ezt a felhangot, nem kell semmiféle entitás – lásd lentebb –, aminek, vagy akinek el kell rendelnie, a fizika törvényeiből is következhet ez az eleve „elrendelés”.

Entitás = Közelebbről meg nem határozott lény, lényszerű dolog, rendszerint élőre szokták mondani, bár szokták élettelenre is alkalmazni néha. Az entitás szóban a létezés a lényeg, és nem az, hogy pontosan ki vagy mi az, ami létezik. Kicsit olyan ez, hogy ha valaki nem akarja közelebbről meghatározni, hogy kutyáról, vagy macskáról beszél, akkor azt mondja: állat. Ha nem akarja közelebbről megnevezni, hogy növényről, állatról, vagy emberről van szó, azt mondja: élőlény. Ha nem akarja közelebbről megnevezni, hogy élőlényről, Istenről, istenekről, démonokról, elemi szellemekről, angyalokról, koboldokról van szó, na akkor jön jól az entitás szó, ami ezeket mind jelenti. De jelenthet nem intelligens, gondolkodó, érző dolgot is, pl. a reinkarnációt, a karma törvényét, vagy bármilyen más törvényt, szabályt. Magyarul nem lehet jól visszaadni a szót, talán az „akármi vagy akárki” lehetne megközelítőleg azonos jelentésű.

Ezoterikus = Eredeti értelmében belső, rejtett, titkos tudást, tanítást jelent. De ez így nem pontos. Van un. exoterikus (külső) tudás: Mindaz a tudás, ami szavakkal kifejezhető, leírható, megérthető, közérthető, bárki számára hozzáférhető. (Pl. hogy a Nap keleten kel, vagy 1+1=2). Ezzel szemben az ezoterikus tudás az, amit szavakkal nem lehet kifejezni, leírni. Ezt a tudást nem lehet átadni, csak „beavatódni” lehet ebbe a tudásba.

Mondok egy leegyszerűsített, de talán jól érhető példát: ha egy ember életében nem táncolt még, akkor magyarázhatsz neki hónapokig arról, hogy mit jelent a tánc, hogy kell csinálni, mi benne a jó, valójában nem fogja ténylegesen érteni, hogy mi is az a tánc. Ahhoz, hogy valaki megértse, mi az a tánc, ahhoz táncolnia kell, csak akkor fogja megérteni, hogy mi az, és miért jó. (Persze ehhez előtte egy csomó exoterikus tudást el kell sajátítania, pl. a lépéseket. Sőt nagyon fontos, hogy ezek megtörténjenek előtte. Ha idejekorán próbálsz meg táncolni, azelőtt, hogy megtanultad volna jól a lépéseket, akkor a táncról hamis képed lesz, mert nem táncolni fogsz, hanem botladozni, a lábadra figyelni, és nem élvezni a táncot.) Pont ezért az ókorban, középkorban a világról ismert ezoterikus tudás titkos volt, nem hozzáférhető, nem jegyezték le, hanem zárt, titkos iskolák adták tovább az ilyen jellegű tudást. Sajnos, vagy nem sajnos, de idővel voltak, akik megpróbálták ezt a fajta tudást szavakba foglalni, leírni. Ez később – mondjuk úgy – közkinccsé lett, elérhetővé vált, bárki által hozzáférhetővé. De mivel nincs mögötte az a rávezetés, beavatás, ami régen volt, természetesen az egészet félreértelmezték, elkezdte mindenki máshogy értelmezni, kiragadni azt, ami neki tetszik, vagy amivel éppen összetalálkozott. Ma ezt a katyvaszt nevezzük ezoterikának, holott ez csak annak a félreértése, bohózata. Valójában álezoterikus az, amit a mai ezoterika összekotyvaszt a sorssal, karmával, csakrákkal, lélekkel, meg mindenféle természetfeletti entitásokkal, hiszen bárki által hozzáférhető, elolvasható, „megérthető”, mindenféle előfeltétel nélkül, ami teljesen ellentétben áll az ezoterikus szó jelentésével. Nem ezoterikus tudás ez, hanem exoterikus ökörség (már elnézést).

~ ~ ~ ~ ~ ~ ~

Tehát: A kérdés azért fából vaskarika, mert a sors szó olyan állapotot jelent, ami nem rajtad múlt, nem a te, vagy más akaratából történt meg, hanem a világ törvénye, vagy valamiféle Isten rendelte el így. Hogy gazdag, vagy szegény családba születsz, az sorsszerű, nem te határozod meg, nem te döntöd el. Ha a világot úgy fogadjuk el, hogy minden történése ilyen, mondjuk úgy előre megírt forgatókönyv szerint történik, akkor nincs feladatod. Lesz egy csomó dolog, amit életedben tenni fogsz, de az is ugyanúgy meg van írva abban a bizonyos forgatókönyvben.

De valaki nem így tartja, valaki úgy tartja, hogy az embernek van szabad akarata, ő maga alakítja az életét, ő hozza meg a döntéseit, nincs minden megírva előre. Ez viszont azt jelenti, hogy nincs előre megírva az sem, hogy neked mit kell, vagy kellene tenned.

Éld az életed, érezd jól magad. Persze ennek van feltétele, ha valaki nem tanul a hibáiból, újra és újra elköveti azokat. Figyelj arra, mi történik veled. Ha valami jó, folytasd, mélyedj el benne. Ha valami rossz, keresd meg az okát, hogy mit rontottál el, hogy lehetett volna elkerülni, hogy tudd, a jövőben hogy kerüld el. Ismerd meg a világot és önmagadat. A múltból vond le a megfelelő tanulságokat. A jövőre meg készülj fel, próbáld felmérni előre a tetteid következményeit, és ez alapján hozz döntéseket. Tanulj, fejlődj, tökéletesedj.