Mit csináljak hogy könnyebb legyen?

Az a helyzet,hogy eléggé rossz lelki állapotban vagyok,és ebben szeretnék segítséget kérni hogy mit tehetnék.

13 éves vagyok,es régebben voltam már depis,egy családtagok elvesztése miatt,ez rá egy évre jött ki rajtam,plusz még az iskolai stressz szval minden egybe.

Elkezdtem szedni egy gyógyszert,az,kb.2-3 hónap alatt segített is.

De térjünk át a jelenre.

Általában ha bármi baj van a barátnőimmel hozzám jönnek h beszéljük még.Ez mind szép és jó,de már sok.Sok amit ramzuditanak.Ezzel nem is lenne baj ha normális témában.Az egyik barátnőm folyton azt mondja még akar halni,o feladja stb...és ezt kb egy éve.

Nagyon sokat próbáltam/probalok segíteni de én már lelkileg nem bírom,ezek a témák engem amúgy is érzékenyen érintenek szval nem könnyű.Plussz,most nyolcadikos vagyok és a továbbtanulás miatt a maximumot próbálom nyújtani,egesz nap tanulás stb..

Anyukam is folyton csesztet h tanuljak tanuljak tanuljak,mert az én jövőm.

Igen én ezzel tisztában vagyok,de kell egy kis pihenés mert már így is sok ez az egész.Itthon a papam alkoholista és cukorbeteg.Az utóbbi két hónapban,sok példa volt rá h úgy jovok haza sulibol,h fekszik a földön mert rosszul van stb...

És ez lelkileg nagyon megvisel.

A mamám mikor meghalt,vegig nézzem h szenved stb...ugyanez..

Plusz most kamaszodok vagy mi es van egy fiú...

De erről bővebben nem mondok,de ez is közrejátszik...

Többször megfordult a fejemben h mi lenne ha megvagnam magam...de sosem tettem és nem is akarom.

Csak valahogy mindig ezen jar az eszem sokat olvastam mostanság ebben a témában.

Lehet h így amit leírtam nem nagy dolognak tűnik,viszint nekem sok...

Nagyon sokáig turtem és nem sírtam nem csi által semmit,de most volt elég.

Anyummal reggem így sokat dumaltunk,de mostanában nem.Azt mondja nekem csak az a dolgom h tanuljak.Ez így is van,de már leírtam h ez nem túl könnyű ez így..