25 évesen úgy érzem túl öreg vagyok, hogy új dolgokba vágjak bele, szeretnék még tanulni, többféle munkát kipróbálni, de úgy érzem kifutok az időmből és ez frusztrál, normális ez?

Attól függ, mennyire reálisak a céljaid. Ha van egy többé-kevésbé megvalósítható terved, akkor mi a francért lenne ahhoz késő?

Embör, 25 éves vagy. Még előtted van az élet, nehogy már ilyen hülyeségen gondolkozzál. :) 26/f

Hát szerintem menj arra, amerre a szíved visz, és nem foglalkozni az idővel; amúgy én nem tudom.

Az én anyukám 38 évesen fog egyetemre menni! Szerintem még csinálhatsz BÁRMIT az életben:)

szerintem ez normális te koravén vagy!

Èn 26éves nő vagyok sajnos depis,pánikbeteg,jó pár évig rossz párkapcsolatba éltem.Se baba,se házasság,se karrier,semmi boldogság.A munkám se tett boldoggá.Most lassan 1éve a vőlegényemmel vagyok,és az érzem nekem késő a gyermekvállalás mivel először megkellene gyógyulnom ami nem olyan hamar megy.Sajnos van ilyen ha úgy érezzük hogy elpazaroltuk a legszebb éveket olyanra ami-aki nem tett boldoggá.

6-os vagyok még annyit ez nem normális ennyi idősen 50fölött kellene ez miatt szoronganunk,de akkor se feltétlen,mennyi idősebb felnőtt van aki ekkor kezdi megvalósítani az álmait.Te is,ès én is szedjük össze magunkat és ne az idővel foglalkozzunk mert az még attól halad hogy azon szorongunk hogy ehhez is ahhoz is késő.Merj belevágni és élni.