Szoktatok csak azért könyveket olvasni hogy elmeneküljetek a jelenből, mert nincs se erőtök, se kedvetek küzdeni azzal ami körülvesz?

pont így vagyok ahogy te.

legalább abban a pár órában nem kell a jelennel törődnöm.

Nekem a könyv kiszakadás a szürke hétköznapokból, nem menekülök a problémák elől.

Álomvilágom van, de az összetettebb. Azt azokból a dolgokból, történésekből és érzésekből rakom össze, amik körülvesznek. Este, mielőtt elalszok, evvel vagyok elfoglalva.:)

hát ha én 10 -15 oldalt olvasok akkor már szédülök:p

De minden reggel suli előtt egy fél órát éneklek ( van amikor torkom szakadtából)csak úgy magamnak és annyira jó, felszabadító érzés. Próbáld ki. Mondjuk nekem van hangom, csak szégyenlős vagyok.

és általában ezért kések szinte mindíg suliból...:p

előző voltam.

Az a baj, hogyha figyelemelterelésként olvasok, akkor annak úgyis az a vége, hogy jár az agyam és nem fogom fel, amit olvasok. De azért szoktam próbálkozni :D

Jobb napjaimon meg csak simán kedvtelésből:)

Szia!

Én is szoktam, és olyan kor oda képzelem magamat az egyik szereplő helyébe. Olyankor olyan tökéletes minden...

De ha vége van a könyvnek az nagyon rossz, mert visszacsöppenek a cudar valóságba, ahol egy jelentéktelen kis senki vagyok.

Sokszor sírok egy-egy könyv után, mert vége van. De újból nem tudnám elolvasni egyiket sem, mert akkor már nem lenne olyan "varázslatos"