Feszültségesés számításkor a megadott nyomvonal hossz hányszorosával kell számolni?

A fogyasztó árama:

Egyenáramú hálózat: I=P/Un

Egyfázisú váltakozóáramú hálózat: I=P/(Un·cosφ), Un a fázisfeszültség

Szimmetrikus háromfázisú hálózat: I=P/(√3·Un·cosφ), Un a vonali feszültség

A mértékadó feszültségesés: e’=I·ϱ·ℓ/A

A mértékadó feszültségesés az egy vezetéken eső feszültség.

A teljes feszültségesés:

Egyenáramú és egyfázisú váltakozóáramú hálózat: e=2·e’=2·I·ϱ·ℓ/A

Szimmetrikus háromfázisú hálózat: e=√3·e’=√3·I·ϱ·ℓ/A, ez a vonali feszültségesés

Ezek alapján a keresztmetszet:

Egyenáramú és egyfázisú váltakozóáramú hálózat: A=I·ϱ·ℓ/e’=2·I·ϱ·ℓ/e

Szimmetrikus háromfázisú hálózat: A=I·ϱ·ℓ/e’=√3·I·ϱ·ℓ/e

A mértékadó feszültségesés az előírt százalékos feszültségesésből:

Egyfázisú váltakozóáramú hálózat: e’=(ε/100)·(Un/2), Un a fázisfeszültség

Szimmetrikusan terhelt háromfázisú hálózat: e’=(ε/100)·(Un/√3), Un a vonali feszültség

Aszimmetrikusan terhelt háromfázisú hálózat: e’=0,75·(ε/100)·(Un/√3), Un a vonali feszültség

Arra figyelj, hogy a könyvben megadott összefüggésben az e’ mértékadó feszültségesés szerepel. Ilyenkor a hosszat csak egyszeres értékkel kell figyelembe venni. Azért, mert az e’ mértékadó feszültségesés az egy vezetéken eső feszültséget jelenti.

Például: ε=2%, Un=230 V, P=5 kW, cosφ=0,8, ℓ=40 m, a vezeték anyaga réz, a fogyasztó egyfázisú.

A fogyasztó árama: I=P/(Un·cosφ)=5000/(230·0,8)=27,2 A

A mértékadó feszültségesés: e’=(ε/100)·(Un/2)=(2/100)·(230/2)=2,3 V

A keresztmetszet: A=I·ϱ·ℓ/e’=27,2·0,0175·40/2,3=8,3≈10 mm²

Vagy számolhatsz a teljes feszültségeséssel is: e=2·e’=(ε/100)·Un=(2/100)·230=4,6 V

A keresztmetszet: A=2·I·ϱ·ℓ/e=2·27,2·0,0175·40/4,6=8,3≈10 mm²

Ha a mértékadó feszültségessel számolsz, akkor egyszeres hosszat, ha a teljes feszültségeséssel számolsz, akkor kétszeres hosszat (egyfázisú hálózat esetén) kell figyelembe venni.