Transzformátor rövidzárási vizsgálata?

"Na most akkor melyik a jó?.."

Na most akkor mit nem értesz?

Liska József „Transzformátorok” című könyvében így ír erről: „Azt a feszültséget, amely a rövidrezárt transzformátorban a névleges teljesítménynek megfelelő In névleges áramot idézi elő névleges rövidrezárási feszültségnek nevezzük.”

Vagyis ő nem adta meg, hogy a primer vagy szekunder oldalon kell-e ezt értelmezni. Egyébként meg a rövidrezárási méréskor az áthidaló ág gyakorlatilag végtelennek tekinthető, ezért a kettő között alig lesz eltérés.

Mindkét leírásnak helyes magyarázata van, de a kulcs az, hogy két különböző szemszögből közelítik meg ugyanazt a folyamatot, így mindkét leírás igaz lehet, attól függően, hogy melyik oldalról nézed a transzformátort.

1. Az első leírás a szekunder oldalról közelíti meg a kérdést. Tehát, a primer oldali feszültséget addig növeljük, amíg a szekunder áram el nem éri a névleges értéket. Ezt a megközelítést gyakran alkalmazzák, amikor a transzformátor a terheléstől függően működik, és a szekunder oldalon szeretnénk ellenőrizni a névleges áramot.

2. A második leírás a primer oldalról közelíti meg a folyamatot. Tehát, a primer oldali feszültséget addig növeljük, amíg a primer oldali áram el nem éri a névleges értéket. Ezt a megközelítést alkalmazzák, amikor a transzformátor elsősorban a primer oldalról van terhelve vagy amikor a primer oldali áram szabályozás fontos.

Ezért nincs egyértelmű válasz arra, melyik a jó leírás, mert mindkét megközelítés helyes lehet a különböző alkalmazásokban. A kontextusnak és a tervezési szempontoknak kell meghatároznia, melyik leírás lesz relevánsabb a konkrét esetben.