Sub PRE OUT kimenetet ketté lehet osztani rca elosztóval?

Gondolj bele: Ha bedugsz egy vasalót az elosztóba, ahol ugye 230V feszültség van, és utána bedugsz még egy laptoptöltőt is, ami 230V -ról megy, akkor melyikre jut a feszültség?

A válasz: mindkettőre ugyan akkora, és a 230V az ugyan úgy 230V marad; hiszen párhuzamosan kötötted őket. Látod... ezt még egy lány is tudja :-)

De rosszul tudja, mert nagyon nem ugyanaz a helyzet...

Az ilyen kisjelű hangeszközök így közvetlenül összekötve bizony hatnak egymásra!

Könnyen ki lehet próbálni: RCA elosztó egyik kimenetére rákötsz egy erősítőt vagy aktív (pl. számítógépes) hangfalat, majd miközben szól a zene, a másik kimenetre is rákötsz mégegy készüléket (bekapcsolni sem muszáj) - jól érezhetően halkulni fog az első és romlik a hangminősége, mert elhúzza a másik bemenetének terhelése!

Csak aktív alkatrészekkel elválasztva egymástól lehet korrekt módon többfelé szétosztani ugyanazt a műsorforrást.

(más kérdés, h mondjuk 2 subláda esetén ennek nincs komoly jelentősége, legföljebb hangosabbra kell állítani azokat - de a 230V-os hasonlat fals, nem ideillő, ezt nem árt tudni)

Mindjárt gondoltam... :P

Attól hogy aktív a SUB, tehát van benne erősítő, attól még van neki bemeneti impedanciája. Ez úgymond komplex ellenállás, ami valódi Ohm -os, és reaktáns <képzetes> részből áll.

A továbbiakban csak ellenállásokat fogok említeni, mert az erősítők összekapcsolásakor ezek dominálnak, ha (joggal!) feltételezzük, hogy a PRE OUT kimenetéről érkező jel frekvenciatartománya nem közelíti meg túlzottan az erősítő sávszélességének határait.

Továbbá én most egyenáramú példákkal fogom szemléltetni a jelenséget, mert így sokkal egyszerűbb lesz neked.

MINDEN OKOS SZAKI FIGYELMÉT felhívnám arra, hogy a valóságot a SZÜKSÉGES egyszerűsítésekkel próbálom körülírni, hogy a kérdező megértse. Ezért a "modellem" nyilván sok valótlanságot tartalmaz, de még mindig elég pontosan írja le a jelenséget ahhoz, hogy a kérdező a kérdésére választ kaphasson!

Képzelj el egy 1,5V -os AA méretű (ceruza) elemet. Gondolatban mérd meg a feszültségét egy feszültségmérővel. 1,5V körüli értéket fog mérni a műszer.

Mivel a ceruzaelem feszültséggenerátor jellegű forrás, ezért ha rákötsz egy 20000 Ohm értékű ellenállást, az ellenálláson 1,5V / 20000 Ohm = 75μA áram fog folyni. Az elem kapcsain a feszültség mérés alapján nem változik.

Ha most gondolatban fogsz még 1db 20000 Ohm értétkű ellenállást, és azt is rákötöd az elemre, akkor azon is 1,5V / 20000 Ohm áram fog folyni. Így az elem összesen 150μA árammal lesz "terhelve". Közben a kapocsfeszültség még mindig 1,5V

Most gondolj bele abba, hogy fogsz darab szupravezetőt, és azt kötöd az ellenállások helyére! Na hát ilyenkor is megpróbálod megmérni az elem kapcsain a feszültséget ami ugyan olyan nagyságú, mint a szupravezetőn mért feszültség, hiszen a Kirchoff törvény értelmében bármely zárt hurokban a tagok feszültségeinek előjeles összege nulla... Tekintettel arra, hogy a szupravezetőnek gyakorlatilag nincs ellenállása, az OHM törvény értelmében tetszőleges nagyságú áram hatására sem fog rajta feszültség esni. Hiszen U=R*I ...

A lényeg: ha az elemre most ideális feszültséggenerátorként tekintünk, akkor a Kirchoff és az OHM törvény szöges ellentétbe kerül egymással. Márpedig ilyesmi nem fordulhat elő!!! Pedig hát a feszültségmérű bizonyosan 0V értéket mutat az elméleti kísérletben (a gyakorlatban is)

Hogyan oldhatjuk fel a paradoxont..? A válasz viszonylag egyszerű. Keresnünk kell egy olyan tagot a zárt körben (ami eddigi ismereteink alapján állt az 1,5V -os feszültségforrásból, és a 0 OHM ellenállású szupravezetőből), amin feszültség eshet, hogy a Kirchoff huroktörvény teljesülhessen. Vezessük be a belső ellenállás fogalmát. Szerencséd van pajtás, mert ez nem agyfárasztó matematikai kiterjesztés (nem úgy, mint a negatív frekvencia...!), hanem egy valóságosan is létező dolog. Tehát a megfejtés az, hogy az elem nem csak ideális feszültséggenerátorból áll, hanem egy vele sorba kapcsolódó ellenállásból is.

Tehát 3 tag van az áramkörben, jelen modell alapján:

1) az elem terhelés nélküli feszültségét képviselő feszültséggenerátor

2) az elem belső ellenállása (aminek az értékéről semmit nem tudunk, csak reméljük hogy jó kicsi)

3) a terhelésből, amit az elem kapcsaira kötünk.

Ha elképzeled ahogy rövidre van zárva az elem, és a kapcsain a feszültség nulla, akkor tudod hogy az elem feszültsége teljes mértékben a saját belső ellenállásán esik.

Eddig csak a két végletet próbáltam bemutatni: történetesen azt, hogy ha közel 0 az ellenállás, és azt, ha közel végtelen (mert a 20000 Ohm és a 10000 Ohm egy ceruzaelemnél jelen elméleti kísérlet szerint végtelennek tekinthető). Ezen esetekben volt az elem kapocsfeszültsége 0V vagy 1,5V . Természetesen a két érték között bármilyen tetszőleges átmenet lehetséges.

Egy kitüntetett helyzetet említsünk még meg: ha a terhelő ellenállás értéke éppen akkora, mint az elem belső ellenállása, akkor Rb (belső ellenállás) és Rt (terhelő~) sorbakapcsolásával éppen 1,5V / (Rb+Rt) áram fog folyni. Ezt átírhatjuk úgy is, hogy 1,5V / (2*Rt).

Kiszámolunk egy Ii áramot. Ha ezzel az árammal visszaszorozzuk Rt -t akkor éppen 1,5V / 2 = 0,75V értéket kapunk. Ha Rb -t szorozzuk vissza, akkor is ennyit kapunk. Tehát az elem feszültsége megoszlott a két sorbakapcsolt ellenállás között; teljesült a Kirchoff törvény. Teljesült az Ohm törvény is. Belátható a számítások alapján, hogy minél nagyobb értékű a terhelő ellenállás (Rt) a belső ellenálláshoz (Rb) képest, a feszültségforrásnak annál nagyobb hányada fog a terhelőellenállásra jutni.

Folytatás:

Az erősítőnél és autorádiónál ugyan ez a helyzet. A PRE OUT kimenet is rendelkezik egy belső ellenállással. (Ezt neveztem én kimenő impedanciának). Az aktív SUB erősítője is rendelkezik bemeneti ellenállással (Olyan erősítő nincs, aminek végtelen nagy a bemenő ellenállása!). Ezt tekintsd a terhelő ellenállásnak.

Ha te párhuzamosan kötsz 2db 20000 Ohm bemenő ellenállású erősítőt, az 10000 Ohm ellenállást fog képviselni.

Baj akkor van, ha az autorádió PRE OUT kimenete nem kisebb ettől a 10000 OHM -tól (úgy kisebb, hogy jelentősen, mondjuk 10-ed része vagy 100 -ad része). Ekkor már bizony kisebb jel fog jutni az erősítő bemenetekre, mint ha csak 1 db lenne ott (mert annak dupla akkora az ellenállása).

Ezt Ohm törvénnyel felírogatva és utánaszámolva belátod.