Ha 1-1 EMP-re ugyan azt a teljesítményt adom akkor ugyan az lesz az eredmény? Ugyan akkora területen hatástalanítja az elektronikai dolgokat?

Rossz kategóriában van.

A humorba való...

Attól hogy feltekertél némi rézdrótot, még nem lesz EMP-d.

Az EMP (ElectroMagnetic Pulse - elektromágneses impulzus) egy jelenség, egy fogalom, nem egy kézzelfogható tárgy.; így "1-1" EMP-re nem lehet "ugyanazt a teljesítményt" adni.

Amire elektromos feszültséget (nem teljesítményt!) lehetne adni - és ezzel elektromágneses impulzust létrehozni - az a tekercs.

Tegyük fel, hogy van két, ugyanolyan hosszú, azonos anyagú drótból készült, azonos menetszámú, tekercsed, amire azonos feszültséget adsz. Viszont az egyik tekercs drótja vastagabb, mint a másiké.

Így tehát tegyük fel, hogy az egyik - vékonyabb drótú - tekercs ellenállása:

R1 = rho * (l / (r^2 * Pi))

a másik - vastagabb drótú - tekercs ellenállása

R2 = rho * (l / ((2 * r)^2 * Pi))

ebből következik, hogy a vastagabb drótból készült tekercsnek kisebb lesz az ellenállása:

R2 = R1 / 4

Ebből következőleg, ha azonos feszültség kerül a tekercsekre, az Ohm-törvény alapján:

R = U / I => I = U / R

a vékonyabb drótból tekercselt tekercsen:

I1 = U / R1

a vastagabb drótból tekercselt tekercsen:

I2 = U / R2 = U / (R1 / 4) = 4 * I1

tehát a vastagabb drótból készült tekercsen nagyobb áram, így nagyobb teljesítmény (hisz P = U * I) fog átmenni.

Sőt, mivel a tekercs mágneses térerőssége:

H = (N * I) / l

így a vékonyabb drótból készült tekercsnél:

H1 = (N * I1) / l

a vastagabbnál:

H2 = (N * I2) / l = (N * 4 * I1) / l = 4 * H1

ergó a vastagabb drótból készült tekercs mágneses térereje nagyobb.

"Ezt köszönöm is, de Én kicsit máshogy értette a kérdést. "

Akkor fogalmazz pontosan. A vastagabb/vékonyabb drótok a vezeték keresztmetszetére/átmérőjére/sugarára utalnak - nem a tekercs menetszámára.

"Részletesebben: van például egy 100 ezer és egy 200 ezer menetes tekercsem. "

Akkor a nagyobb menetszámú tekercs hoszabb lesz, tehát - azonos anyag esetén - nagyobb lesz az ellenállása.

A kisebb menetszámú tekercs esetén:

R1 = rho * (l / A)

a nagyobb menetszámú tekercs esetén:

R2 = rho * ((2 * l) / A)

ebből következőleg:

R2 = 2 * R1

Ha azonos teljesítményt feltételezünk, akkor a szükséges feszültségek:

U = sqrt(P * R)

vagyis a kisebb menetszámú tekercs esetén:

U1 = sqrt(P * R1)

a nagyobb menetszámú tekercs esetén:

U2 = sqrt(P * R2) = sqrt(P * 2 * R1) = sqrt(2) * sqrt(P * R1) = sqrt(2) * U1

azaz négyzetgyök(2)-vel nagyobb feszültséget eredményez (miközben az áram azonos marad).

Mágneses térerősség szemontjából így a nagyobb menetszámú tekercs lesz az erősebb (esetünkben duplája) - hisz a tekercs hossza és a rajta átfolyó áramerősség ugyanaz.

(Remélem jól gondolkodtam... ;) )

"(Remélem jól gondolkodtam... ;) )"

Mégsem... ...vagy legalábbis az utolsó lépésekig. Mea culpa.

"miközben az áram azonos marad"

Nem mivel:

P = U * I

és ha

P = U1 * I

illetve

P = U2 * I = sqrt(2) * U1 * I

akkor

I1 = P / U1

és

I2 = P / (sqrt(2) * U1) = I1 / sqrt(2)

tehát a nagyobb menetszámú tekercsre kisebb áramerősség jut.

"így a nagyobb menetszámú tekercs lesz az erősebb (esetünkben duplája)"

Ez sem teljesen jó, de akkor korrigáljuk.

Tehát tudjuk, hogy:

H = (N * I) / l

a kisebb menetszámnál

H1 = (N1 * I1) / l

a nagyobb menetszámnál

H2 = (N2 * I2) / l = (N2 * I2) / l = (2 * N1 * (I1 / sqrt(2))) / l

ez által a nagyobb menetszámú tekercs csak négyzetgyök(2)-vel lesz erősebb:

H2 = H1 * sqrt(2)

Az első tekercsnél (N1 = 100 ezer menet, I1 = 1A):

H1 = (N1 * I1) / l = (100000 * 1A) / l

a második tekercsnél (N2 = 200 ezer menet, I2 = 0,5A):

H2 = (N2 * I2) / l = (200000 * 0,5A) / l

ha a tekercs hossza (l) azonos, akkor a mágneses térerősség is azonos (H1 = H2) lesz.

De:

1. Ez csak a mágneses térerősség - az EMP elektromomágneses impulzus.

2. Ha csak az áramerősséget (I), a feszültséget (U), és a tekercs mentszámát (N) határozod meg, akkor

* a tekercs menetszáma (illetve a tekercs egyéb méretei) visszahat a tekercsben felhasznált vezeték hosszára (l - nem összekeverendő a térerősségszámításnál alkalmazott tekercshosszal!)

* a tekercsben felhasznált vezeték hossza és a megadott áramerősség és a feszültség viszont visszahat a vezeték fajlagos ellenállására (rho) - ami a vezeték anyagától függ - és keresztmetszetére (A).

Viszont a vezeték anyagát (illetve a keresztmetszetét) nem tudod olyan könnyen változtatni, mint a feszültséget (de még a vezeték hossza, vagy a tekercs menetszáma is szabadabban variálható).