A 230 V-os hálózati áram egyenirányítás után is halálos lehet?

"... a megengedhetı maximális áram, és legalább milyen ellenállású az emberi test. Ebbıl

kiszámítható az a legnagyobb feszültség, amelyet megérintve még nem történik halálos áramütés. Ezt érintési feszültségnek nevezzük.

Uérintési = Imax·Remberi test = 50·10−3·103 = 50V

vagyis az érintési feszültség 50 Hz-es frekvenciánál 50 V, egyenfeszültség esetén 120 V. Gyermekek és állatok

védelménél csak 25 illetve 60 V-os feszültség engedélyezett. Beláttuk, hogy az emberi test ellenállása 1 kΩ-nál szinte

mindig nagyobb, így nagy valószínőséggel az érintési feszültség nem okoz életveszélyt."

Kiegészítés: a feszültség egy dolog, hiszen az elektromos sokkolók is kV nagyságrendű feszültséget használnak mégsem patkolsz el tőlük feltétlen - mivel a nagy feszültség mellett nagy kis áramerősséget ad le.

Ha csak úgy egyeniránytol 230V feszültséget és mondjuk pufferelsz ( tehát se galvanikus leválasztás,se transzformátor, csak közvetlen diódák + puffer) akkor az egyenirányított feszültség a 230V effektív értékű feszültség csúcsértéke lesz ( cirka 325 V ), ráadásul a leválasztás hiánya miatt a teljes energiahálózat energiája is mögötte lesz, védelem nélkül.

"Az egyenáram nem tud megrázni."

Tegyük fel így van.

De azt tudod, hogy az egyenáram bontja a vért és mint az iskolai vízbontásnál légbuborékok keletkeznek, az pedig embóliát és halált okoz...

"Az egyenáram nem tud megrázni."

Volt szerencsém annak 800V-os változatával "találkozni", (100Wattos csüves erősítő anódfeszültsége), és nem merném állítani, hogy nem rázott....

Szerencsére a szívem nem volt az áram "körében", kimaradt belőle.

#3

Hja, hosszantartó hatásként.

Azaz ha órkig, évekig vagy kitéve neki.

Edison nem véletlen kampányolt a váltóáram ellen a villamosszék feltalálásával: a váltóáram ráz, az ő egyenáramát viszont lehetett fogdosni.

"Az egyenáram nem tud megrázni."

Akkor azt ajánlom nyalj meg egy 9Vos elemet.