A gyakorlatban milyen áramsűrűség jellemző a huzalokra, kábelekre?

Mert nincs rá egyértelmű válasz. A vezeték keresztmetszetét nagyon sok szempont alapján méretezzük. Általában igaz, hogy minnél nagyobb a keresztmetszet annál kisebb áramsűrűség van megendve. Alapvetően több szabvány foglalkozik ezzel. Pl. egy 2,5-es sodrott szerelővezetékre (régi néven MKH) szabadon szerelt esetben 18A a megengedett (ez hőmérséklet, és szerelési mód, kötegeleés stb. esetén akár 13A-ig is csökkenhet), míg egy 240-es (240mm2) ugyanilyen szerelési körülmények között 340A. Azaz a 2,5-es esetén 7,2A/mm2 a 240-es esetén 1,4A/mm2.

A méretezés "paraméterei":

- kábel érszerkezete és mechanikai felépíése (egy eres, több eres, merev, sodrott, durván sodrott, szektor keresztmetszet, körkeresztmetszet, páncélozás stb.)

- kábel szigetelésének anyaga (ebből következik a maximálisan megengedhető üzemi és zárlati hőmérséklet)

- szerelési helyzet: milyen anyag veszi körbe, annak milyen a hőszigetelő-hővezető képessége

- mi az adott szerelési környezetben várható hőmérséklet, - mi a környezet által megengedett legnagyobb kábel hőmérséklet (üzemi és zárlati), ez nem feltétlenül azonos a kábel szigetelés max. hőmérsékletével (pl. különleges orvosi, kutatólaborokban, vegyipari alkalmazások esetén sokszor 35-40 foknál magasabb zárlati hőmérséklet sem megengedett, ilyenkor jön az, hogy 20A-re be kell tenni a 185-ös kábelt..)

- hány vezető halad egymással párhuzamosan, azoknak mi a terhelése

- mi a távolság a vezetők között

- mekkora a várható üzemi áram

- mekkora a legnagyobb zárlati áram, mi a telepítési környezetben várható zárlati jelleg (pl. zárlat tartás, GVA, késleltetett zárlati kioldás stb.).

- mekkora a kábel hossza

- mekkora az érszerkezetből és kábelfelépítésből adodó kilometrikus impedancia (ez a várható felharmonikus tartalom miatt nem csak 50Hz-en)

- A várható üzemi áram és a kábel hosszból adodóan mi a várható feszültség esés? Ez összevetendő a telepítés helyén megengedhető feszültség eséssel. És előfordulhat, hogy növelni kell a kereszmetszetet.

- feszültség szint (KIF, KÖF, NAF) bár az már csak kismértékben módosítja a terhelhetőséget. Azaz egy KÖF kábel KIF-en alkalmazva nem lesz jobban terhelhető (ez a szigetelő anyagon múlik főleg).

A trafó, elektromágnes, motor stb. tekercsek esetén kb. ugyanezek a paraméterek számítanak. Ott a hűtés és a mágneses munka miatt még van egy pár de arra már fejből nem emlékszem, hogy mi alapján méreteztük utoljára egyetemen számoltam olyat.