Távvezetéket érő villamcsapás esetén a kapcsolóüzemű, vagy a hagyományos tápegységgel működtetett kisfeszültségű készülékek mennek tönkre gyakrabban?

Régen dolgoztam audio szervizben (rádiók, magnók, lemezjátszók és hasonlók) villámkárok már akkor is napirenden voltak, pedig azok egyszerű trafós tápokkal mennek.

TV, videó, DVD-lejátszók és társai, ezeknél persze leggyakoribb a táphiba, de nem feltétlenül. Még olyan is lehet, hogy a tápegység megmarad, viszont egyéb, véletlenszerű károk keletkeznek. Bármi tönkremehet benne.

Egyébként nem a távvezetékbe csap közvetlenül általában, hanem csaphat bármilyen tereptárgyba, villámhárítóba is, ami a földbe vezeti az áramot.

Ilyenkor a villám brutális árama indukál feszültséget a különböző fémtárgyakban, vezetékhálózatokban. Ezt nevezik a villámlás másodlagos (induktív) hatásának. Lényegében a transzformációs elvet kell elképzelni. A villám árama a primer, egyéb fémtárgyak, vezetékek lesznek a szekunder.

Szélsőséges esetben olyan is előfordulhat, hogy egy készülék nincs is bedugva sehová, mégis tönkremegy, mert egy létrejövő hatalmas elektromágneses térerőváltozás feszültséget indukál a fémekben, az alkatrészekben.

Vagy épp falhoz vág egy embert, olyan is volt már.

Villámlás elsődleges hatása, amikor a villám belecsap direktben egy tetőbe, vezetékbe stb., ott kő kövön nem marad, ahogy mondani szokás.

Apró helyreigazítás, a 230 V-os szabadvezetéket nem nagyon hívják távvezetéknek. Az a pár száz méter nem táv. :)

A 0,4 kV-os szabadvezetéket sem nagyon hívják 230 V-osnak. :)

Jaj, butatojás, hét ha te úgy értetted, én meg amúgy, ez a fogalmazásodból következik.

No és a 230? butábbtojás...

Egyébként, a tapasztalat szerint nem megy át.