Egy kis segítséget kaphat ék? Analóg vs. DSLR

Entert nyomtam és beküldte. Ezt még az előző végére szerettem volna írni:

...Szóval, én inkább azt mondom, hogy vegyél egy olcsóbb fényképezőgépet, amiben van rendes manuál mód (rekeszt, záridőt, iso-t tudod állítani függetlenül egymástól) és tud raw-ban fotózni, a maradék pénzedet (ha még van) pedig költsd a monitorod színkalibrációja (bizony-bizony, ez talán még fontosabb is, mint a fényképezőgép!) és gyakorold rajta az utómunkát, mert ugye az is hozzátartozik a fotózáshoz. Ha már vagy olyan szinten, hogy technikailag a fotóid háromnegyede mindig jól sikerül, akkor feljebb válthatsz, ha nem jutsz el erre a szintre (mert megunod pl.), akkor legalább nem költöttél sokat a hobbira.

Szerintem is egy DSLR vagy egy MILC lesz a legjobb megoldás neked. Amíg tanulsz, az az egyik legfontosabb, hogy teljes kontrollod legyen a beállítások felett, illetve hogy (szinte) rögtön lásd mit csináltál, tudd kiértékelni, javítani a saját munkádat.

Analógnál az utóbbi (kis kivételtől eltekintve) felejtős. És egy idő után emiatt kiszabott frusztrált lesz a kezdő.

Az analóg egyébként becsapós.

1. Pénzbe kerül a film. Pénzbe kerül a hívás is.

2. Analóg fényképezőgépekre is igaz, hogy olcsó húsnak híg a leve. Nehézkes kezelés, nem kapható elem, elöregedő műanyag stb. (Ha tudod mit csinálsz, lehet éppen jó dolgokat kifogni bolhapiacon, de per pill nem úgy hangzik, bocs.)

3. Limitáltak a lehetőségek. Egy alap fotós boltban örülj, ha 35mm-es filmet kapsz és C41-et hívnak és nem bsszák el.Természetesen szkennelik a negatívot, még akkor is, ha ők "nagyításnak" hívják, amit csinálnak. Ha bármi mást akarsz vagy megoldod magadnak, vagy Budapest.

(4. Ráadásul te még a felszínét sem kapargatod.)

Mondom én ezt úgy, hogy az utóbbi időben nem lehet kiverni a filmes gépet a kezemből.

"Hipszterfaktort nyilván csak poénból írtam bele 😀"

Most már magyarázhatod, úgysem mosod le magadról :P

Hát, nem tudom, eszetlen nekirohanásnál biztosan igaz, hogy sok selejt lesz egy analógnál, de hát a gombavizsgáló sem úgy tanult, hogy evett, nem? :D

Ezek ilyen fotós témákban megjelenő sztenderd szövegek, hogy majd ha kompakttal sikeres voltál, akkor dslr-el rossz képeid leszek, meg ez az analógos. Van irodalom, lehet olvasni, és egy ócsek kompakt, ami mondjuk 15 éves, csak lustaságból nem került kidobásra valahol a családi vagy baráti körben, egészen jól használható elemezni a beállítások hatását, illetve tulajdonképpen fénymérőnek is alkalmazható, ha az analóg annyira öreg lenne.

Ez persze a fényképezés része, a laborálás az más.

Hogy drága, az mondjuk így éppen igaz is lehet, meg nem is, a nyolcvanas években én úgy gondoltam, hogy havi egy filmet engedélyezek magamnak, 24 kockásat, azt ki nem engedheti meg magának? Biztosan van olyan is, de remélhetőleg egyre kevesebb.

A tekknika elöregedése is lehet probléma, persze, nekem is van olyan Nikon, amit papír zsebkendőbe burkoltam egy ideig, annyira ragadt, de aztán ledörzsöltem róla a genyát. :D