Digitális fényképező választásakor melyik tulajdonságokat kell figyelembe venni? (elsősorban szakértők véleménye érdekel) /folytatás lent/

A "jó minőségű képek" szubjektív kérdés, de a "kis mélységélességű portrék, képek készítése és a - különböző fényviszonyok közt fotózás" témában egy kompaktgép el fog vérezni, kár a paramétereket bújni.

" Úgy olvastam, hogy a jó képminőség eléréséhez: számít a képérzékelő szenzor mérete, a gyújtótávolság, az optikai fényerő és az ISO "

Ezek a gép lehetőségeire utalhatnak. A képminőség egy módon állapítható meg: megnézed a géppel készült képeket, slussz.

Egy használt dslr-t ajánlok, valami alap objektívvel.

Szia. Sajnos az ár nyilván összefüggésben van a lehetőségekkel úgy mint jó minőségű kép, kis mélységélesség, stb.

A jó minőség relatív. Mivel az általad megjelölt gépek kis szenzorosak és ehhez képest nagy megapixel számmal rendelkeznek, ezért sajnos a kép minősége sem lesz túl jó például egy tükörreflexeshez képest. Az érzékenységet sem tudod eléggé megnövelni mert valószínűleg rögtön zajosodni kezd a kép.

A kis szenzor a mélységélességgel is összefüggésben van, mivel ezeken a gépeken a kis szenzor miatt kicsi, pár mm-es gyújtótávú objektívek vannak, ezért a mélységélesség nem lesz szűk.

Bár van egy megoldás a kis mélységélességű portréhoz. A 16x-os nagyítású Canonnal ha elég messze vagy és jól ráközelítesz az alanyra, akkor olyan nagy nagyításnál már elmosódott lesz a háttér, persze ehhez még az is kell, hogy a háttér is jó messze legyen a modelltől.

Éjszakai és hajnali tájképfotózáshoz biztosan jó a maga kategóriájában, ott mindegy a záridő, mert állványról fotózol úgy is, és az ISO-t is visszaveheted a legalacsonyabbra. Ilyenkor nem számít a fényerő, sőt tájképnél jobb is szűkebb rekeszt beállítani. Már ha lehet ezeken.

A kérdéseidre válaszolva:

-Szerintem sajnos soványan alkalmas az említett célokra akármelyik gép.

-Érdemes lenne többet rááldozni és venni egy DSLR gépet. Ha tetszik a dolog, érdekel is, és van rá keret, akkor később érdemes nagy fényerejű objektívet venni, így el tudod érni az igazán kis mélységélességet. Ha nincs rá keret de mindenképp vennél fényerős objektívet, akkor vehetsz régi filmeshez valót, ennek hátránya hogy kézzel kell állítanod az élességet, illetve olyan gépvázat kell venni amihez könnyű csatlakoztatni. Előnye hogy kb. tized annyiba kerül mint egy mai fényerős AF objektív, és szebb a rajzolata mint a mai olcsóbb objektíveké.

A lényeg tehát hogy sajnos olcsó géptől nem lehet csodát várni. :(

ebben az árfekvésben nem fogsz igazán jó gépet kapni. ha komolyan érdekel a fotózás, akkor egyrészt inkább vegyél egy tükörreflexes (esetleg tükör nélküli MILC) gépet - használtan régebbi modelleket jóval olcsóbban meg lehet kapni, hozzá egy fényerős objektívet és

inkább olvass el egy pár könyvet, hogy képben legyél a fotózás alapjaival.

megmondhatjuk neked a tutit, hogy ezt vagy azt vegyél, de szerintem sokkal jobban jársz, ha forgatod a szakirodalmat, megismered legalább az alapokat és utána már te magad is rendelkezel legalább fogalmakkal arról, hogy mik fontosak neked és így már könnyebben tudsz olyan gépet választani, ami megfelel az igényeidnek és tudni fogod, hogy miért azt vetted.

ha tanácsolhatom, akkor ne fórumokat és gépleírásokat olvasgass, hanem a fotózás alapjait ismerd meg, záridő, blende, mélységérzékenység kapsolatát, stb.

Itt egy kérdés ezzel kapcsolatban, az utolsó volt a válaszom:

http://www.gyakorikerdesek.hu/elektronikus-eszkozok__fenykep..

A gond az, hogy összekevered saját magad az innen-onnan összeszedett félmondatokkal (nem bántásként írom).

-Első körben a rekeszt mindenki máshogy írja: f2.8 f/2.8 f=2.8, és ezek nagybetűs változatai.

-Fényerő = rekesz = blende. ha azt írják, hogy 2.8 fényerő, akkor f2.8-ra gondolnak.

-f3.5-5.9: így szokták jelölni a zoom objektívek KEZDŐ blendeértékét a két végponton. Pládul egy 18-55mm f3.5-5.6 objektívnél a jelölés azt jelenti, hogy 18mm-en a legtágabb blende f3.5, míg 55mm-en f5.6. Viszont ez nem azt jelenti, hogy nem lehet tovább rekeszelni (adott tulajdonságokkal bíró Canon objektívnél asszem f22-f32 a két végálláson - de lehet rosszul emlékszek). Ez nem feltétlen azt jelenti, hogy csak addig tud a gép rekeszelni.

-A mélységélességet 3 dolog határozza meg: a szenzor mérete, az objekív gyújtótávolsága, és az objektív fényereje. Megnyugtatlak, hogy a kiszemelt gépen elég nagy a mélységélesség, és nem igazán lesznek elmosott hátterű portréid, max ha kizoomolsz teljesen.

-A gyújtótávolság nem egyenlő a fókusztávolsággal. Aki az ellenkezőjét állítja nem ért hozzá.

-Az ekvivalens gyújtótávolság az objektív gyújtótávolsága a Leica kisfilmes képkockára (36×24mm) kivetítve (FullFrame-nek hívják). Ez így baromira bonyolultnak hangzik, de cseppet sem az. Lényeg annyi, hogy a szenzornak van egy "viszonyszáma", mellyel az objektív gyújtótávolságát megszorozva kapod meg az ekvivalens gyújtótávolságot. Ez annyit takar durván leegyszerűsítve, hogy FullFrame vázon akkora gyújtótávolsággal készíthetted volna el a képet. Ez a viszonyszám például egy Canon 1100D-nél 1.6, míg az általad kiszemelt Powershot esetén 5.6.

-Éjszakai képeknél HA állványt használsz, akkor az ISO-t azért veheted visszább, mert a záridőt tudod növelni, ugyanis nem mozdul be a kép.

De javaslom, hogy olvasd át ezt a két cikket, mert ebbe MINDEN le van írva RENDESEN:

[link]

[link]

Szia, én vagyok a #2-es és az #5-ös hozzászóló. A rekeszt mindegy hogy jelölik, kis f, nagy F, az ugyanaz. Az objektív fényereje az a legnagyobb nyílású rekeszérték, amennyire teljesen ki tudod nyitni. Ezt szokták jelölni f/2.8 formában, vagy pedig 1:2.8 jelöléssel, ez ugyanaz. Tehát az objektívet legfeljebb 2.8-as rekeszértékre tudod kinyitni.

Ez fordított szám, mert minél nagyobb a nyílás, annál kisebb ez az érték. Viszont ahogy szűkíted a nyílást, a szám úgy növekszik: 1.2 - 1.4 - 1.7 - 1.8 - 2 - 2.5 - 2.8 - 3.5 - 4 - 4.5 - 5.6 - 8 - 11 - 16 - 22 - 32. Nagyjából ezek a rekesz értékek fordulnak elő régi és új objektíveknél. A mai olcsóbb objektívek fényereje 3.5 vagy 4. Láthatod hogy alatta még mennyivel fényerősebb rekeszek léteznek. Ha nem jó az objektíved fényereje, akkor kevés fény jut az érzékelőre, ezért hosszabb ideig kell megvilágítani azt. Ehhez a zársebességet csökkenteni kell, így a zár hosszabb ideig marad nyitva, elegendő lesz a megvilágítás. A zársebességek 1s - 1/2 - 1/4 - 1/8 - 1/16 - 1/30 - 1/60 - 1/125 - 1/250 - 1/500 - 1/1000 - 1/2000 - 1/4000 - 1/8000, persze több másodperces értékek is vannak, illetve közbenső értékek is. Minél nagyobb a szám az 1/ után, annál rövidebb ideig van nyitva a zár. Ha a zársebesség eddig pl. 1/60 volt, de már nem elég a fény akkor mondjuk 1/30-ra állítod be. Ha ez sem elég és még sötét a kép akkor 1/15-re.

Igen ám,de 1/15 olyan hosszú záridő, amit nem tudsz kitartani kézből, picit bemozdul a kezed és életlen lesz a kép. Akkor nem a zársebességet fogod állítani, hanem inkább az érzékenységet veszed magasabbra. Ez a régi filmes amerikai szabványból ered, az ASA-ból. Filmeknél német, amerikai és szovjet szabvány volt, a DIN, ASA és Gost. az ASA vagy mai nevén ISO érték 80,100,200,400,800,1600,3200,6400,12800 stb értékű. Gondolom azt tudod hogy minél nagyobb ez a szám, annál érzékenyebb lesz az érzékelő, tehát elég neki kevesebb fény is.

Tehát fényképezésnél ezt a három értéket kell állítanod: rekeszt, zársebességet és érzékenységet. Ezek összetartozó értékek, pl. a következő értékeknél lesz jó a fotód : rekesz 5.6, zársebesség 1/500, ISO 200. Ha kisebb mélységélességet szeretnél kinyitod a rekeszt 4-re. Ilyenkor túl sok lesz a fény, tehát vagy a zársebességet gyorsítod 1/1000-re, vagy az ISO-t csökkented 100-ra. Ha viszont azt szeretnéd hogy több minden legyen éles a képen, akkor a rekeszt szűkíted 8-ra, viszont így kevés lesz a fény, vagy a zársebességet lassítod 1/125-re, vagy az érzékenységet növeled 400-ra.

Ha állványról fotózol nem lesz sötét a kép, mert addig lassítod a zársebességet amíg világos nem lesz a fotód. Ha sötét 1 másodperccel akkor növeled 2-re vagy 4mp-re, stb.

a fotózás alapjairól olvass nyugodtan régi szakirodalmat, mert a fizika törvényei (fénytan) nem sűrűn változnak. az objektívek és a fényképezőgépek bő száz éve ugyanazokon az alapokon működnek. legfeljebb azt kezdeld a dátumtól függő fenntartással, mikor azt írják valamiről, hogy friss, új technika, stb.

folyamatosan jelennek meg újabb huncutságok, mint autofókusz, képstabilizátor, fénymérés, digitális gépek, de az elméleti alapja mindennek ugyanaz, mint régen volt, csak már nem attól függ az ISO, hogy milyen filmet fűzöl a gépbe, hanem hogy milyen érzékenységet állítasz be a gépen. a zajosodás mértékében sok javulás történt, ami gépenként eltérő, de az sem változott, hogy minél magasabb ISO érzékenységet választasz, annál zajosabb lesz a digitális kép és ugyanígy egyre szemcsésebbek voltak a magas érzékenységű filmek is.

a legtöbb fotós iskolában úgy tudom, hogy a mai napig a Heffele-Sefcsik: Fényképészet könyvet tekintik alapismeretnek, pedig amikor íródott, még nyoma sem volt a digitális gépeknek, ma meg már egyre kevesebben használnak filmes gépet.