A feszültségnek mi a jelentősége a telefon töltésénél?
Amennyire tudom ha töltünk egy eszközt, akkor az adapter által leadott feszültségnek meg KELL egyeznie azzal amit a telefon fel tud venni (az ampernek pedig LEGALÁBB annyinak kell lennie), valamint ha EU-ban vagyok akkor 50Hz/240V-s konnektorba kell bedugni.
Amit nem értek, hogy ha az amper az átfolyó áram sebességét jelenti, akkor mért van a, hogy a 9V, de csak 1.67 A-s adapter gyorsabban tölti fel a telefont mint a csak 5V, de 2A-s töltő????? (Mármint ugyana a töltő csak úgy van ráírva h 5V==2.0A or 9V==1.67A..e gondolom a normál és a gyors töltés mód miatt van, ha mégse akkor mért?). Eddig amit olvastam az alapján csak az áramerősség kéne, hogy befolyásolja, tehát a 2900 mah akkumulátort (gyors-töltés esetén) 2900/1670=1.74 óra alatt kéne hogy feltölt se nem ? De akkor ha mért e tölti fel gyorsabban és mért nem a nagyobb áramerősségű?? (5V==2.0 A).
Illetve a lemerülés idejét, hogy tudom kiszámolni? ott gondolom a fogyasztással/teljesítménnyel (Watt) kell valahogy tovább számolni
(bocsi ha valamit nem jól mondok nem vagyok otthon az elektronikában, csak próbálom megérteni).
Mivel ez egy nyilvános fórum, inkább a nyilvános válaszokat preferálom, hátha kevesebben kérdezik meg újra.
A telefonban egy kapcsolóüzemű áramszabályzó tölti az akkut. Szorozd össze a feszültséget és az áramot, megkapod a töltőből kivehető teljesítményt. 5V 2A = 10W, 9V 1,67A = 15W Viszont százalékosan sokkal kisebb például a kábel vesztesége az utóbbinál. Az USB kábel vezetékei elég vékonyak, kb 0,22-es sodratok lehetnek benne. Vegyünk egy 1 méteres USB kábelt, oda-vissza az már 2 méter (az 5V és a GND szálon is esik feszültség), az ellenállása 0,15 ohm, 2 amperen ezen 0,3 V feszültség esik, 4,7V jut a telefonnak, ami 94%-a az 5 V-nak. 10W helyett máris csak 9,4 wattból fog dolgozni a belső töltőáramkör. Ennek a hatásfoka 90% körüli, vagyis 8,4W marad az akku töltésére.
Ha a töltő 9V 1,67A, akkor a kábelen már csak 0,26V esik, 8,74V jut a telefonra, 97%-a a 9V-nak. Magasabb feszültségből a kapcsolóüzemű áramkörök is egy kicsit jobb hatásfokkal tudnak dolgozni, 14,5W körül marad a töltésre.
Azért nem annyival gyorsabb, mint amennyire a számok mutatják, mert ha az akku melegszik, visszább vesz a töltőáramból.
Alapból is nagyobb a teljesítmény: 5V*2A = 10W, 9V*1.67A = 15W
Ráadásul kisebb áramnál kisebb a feszültségesés. Ugyanezért van, hogy a távvezetékeken nem 230 (400) volton viszik a villanyt, hanem sokkal magasabb feszültségen.
"Eddig amit olvastam az alapján csak az áramerősség kéne, hogy befolyásolja"
Az USB porton kapott feszültség nem közvetlenül az akkura megy. Az akku feszültsége kb. 3.5-4.2 V között változik. Ha az 5V-ot vagy 9V-ot közvetlenül rákötnéd gyorsan elpukkanna. Amit te töltőnek nevezel, az igazából csak egy tápegység, ami ellátja a telefon töltésvezérlőjét. Tehát a töltésvezérlő átalakítja a bemenő feszültséget az akku feszültségére (4.2 V) és azzal fogja tölteni az akkut. Gyorstöltés esetén nagyobb teljesítmény áll rendelkezésre, így nagyobb töltőáramot tud előállítani.
Az akku végfeszültségét elérve a töltőáram csökkenni kezd (kb. 80 % töltöttség felett), bár ezt egyesek félreértik, sőt fórumokon félre is magyarázzák laikusok.
Azt hiszik, hogy a szabályzó leszabályozza az áramot. De nem, az akku kezd egyre kevesebb áramot felvenni, mert a feszültséget már nem lehet tovább növelni, így az áram csökkenésnek indul, ahogy lassan telítődik az akku. Amikor C/10 - C/20 értékre esik vissza az áram, akkor van tele.
Így a töltés ideje kicsit másképp alakul:
A töltésszabályzó ezen a szinten* már DC-konverziós elven működik, amire a transzformációs elv érvényes.
Tehát a bemenő teljesítmény majdnem ki is megy a szabályzóból az akkuba, egy kis veszteségtől eltekintve, ami hő formájában távozik.
A töltés gyorsaságát viszont a teljesítmény határozza meg.
* 5V / 1A szintjén még disszipatív töltésszabályzóval is megoldható volt a korábbi telefonoknál. Ezek egyszerűen csak egyenáramot szabályozva, elfűtik az teljes különbözeti teljesítményt.
Merülési idővel kapcsolatban nem tudod a telefon áramfelvételét, így hiába tudod a tárolt Wh energiamennyiséget (ami a névleges feszültség és az Ah-kapacitás szorzata), ebből még nem derül ki az üzemidő.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!