Találtam egy kb 40ezer Tt-os mobilt. Fogalmam sincs kié, de mi van ha rendőrséggel beméretteti és rám találnak és rámkenik hogy elloptam? Pedig csak találtam.

volt ugyanebből rendőrségi ügyem. lopásnak minősül, ha megtalálod, és megtartod. :)

én nem aggódtam, mert az üres utcán találtam lemerülve, fel se merült hogy ez lopás lenne, viszont jobb volt, mint az enyém, így vettem hozzá egy töltőt, és a saját kártyámat raktam bele. aztán jött a jard.

Az elhagyott, gazdátlan, uratlan dolgok

birtokba vétele nem jelent lopást. Idetartoznak a szemétbe dobott, és ténylegesen ide szánt dolgok, amiket bárki birtokba vehet. Jelen esetben azonban nem valószínűsíthető, hogy a tulajdonos szándékosan „mondott le” a pénzéről. A talált idegen dolgokra pedig – amelyeket a tulajdonosuk elvesztett, de amelyek uratlan dolognak természetszerűleg nem tekinthetők – a Btk.-nak a jogtalan elsajátítás végségéről rendelkező 325. §-a vonatkozik. Eszerint „aki a talált idegen dolgot eltulajdonítja, avagy 8 nap alatt a hatóságnak, vagy annak, aki elvesztette nem adja át, úgyszintén, aki a véletlenül vagy tévedésből hozzákerült idegen dolgot eltulajdonítja, vagy 8 nap alatt vissza nem adja, vétséget követ el”.

"A telefont elhagyta nem pedig ellopták, szóval a rendőrség semmit nem fog csinálni, amúgy meg egy 40.000 forintos telót amit olyan 10.000 Ft-ra értékelnek nem foglya keresni a rendőrség. Kikapcsolt állapotba nem tudják bemérni.

Ha a tulaj lopottnak jelentette a telefont, akkor rögtön szar a helyzeted. Ha eladod, előbb utóbb valaki rak bele egy kártyát. Ha visszakereshető vagy, akkor kérdezés helyett lenyomnak a torkodon egy néger f@szt, a párját pedig análisan kapod. Kérdezni csak ezután fognak. Hiszen már nem szimpla szabálysértés, hanem vétség kategóriába esik az értéktől függetlenül. Gyakorlatilag ezzel az erővel lophattad is volna. :)

____________

A találás

129. § (1) Ha valaki feltehetően más tulajdonában lévő dolgot talál, és annak tulajdonjogára igényt tart, megszerzi a tulajdonjogot, ha

a) mindent megtett, amit a jogszabály annak érdekében ír elő, hogy a dolgot a tulajdonosa visszakaphassa, és

b) a tulajdonos a találástól számított egy éven belül a dologért nem jelentkezett.

(2) Nem szerez tulajdonjogot a találó, ha a dolgot a közönség számára nyitva álló hivatali, vállalati vagy más épületben vagy helyiségben, továbbá közforgalmú közlekedési és szállítási vállalat szállítóeszközén találta. Ilyen esetben a dolgot a hivatal vagy a vállalat három hónapi őrizet után értékesítheti; a tulajdonos a találást követő egy éven belül követelheti a dolog, illetve a vételár kiadását.

A Ptk. 127. §-a gazdátlan javak elsajátítását említi. Ezzel szemben az elveszett, elrejtett dolog nem gazdátlan, hiszen nem szándékosan hagyott fel tulajdonosa a tulajdonjoggal.

A találás eredeti tulajdonszerzési mód, amelynek azonban szigorú feltételei vannak. A találó csak akkor szerez tulajdonjogot, ha:

1. mindent megtett azért, hogy a tényleges tulajdonos a dolgát visszakaphassa,

2. egy éven belül a tulajdonos nem jelentkezett a tárgyért,

3. a tárgyat nem a közönség részére nyitva álló hivatali, vállalati, vagy más épületben, vagy helyiségben, továbbá közforgalmú közlekedési és szállítási vállalat szállító eszközén találta.

Ameddig egyébként a találó a dolgot magánál tartja, jogi helyzetére a felelős őrzés szabályai az irányadók.

A 18/1960. (IV. 13.) Korm. rendelet a talált dolgok tekintetében követendő eljárásra vonatkozik. E szerint a találó köteles a talált dolgot a találástól számított 8 nap alatt a dolgok elvesztőjének, tulajdonosának, vagy más átvételre jogosult személynek átadni, vagy a települési önkormányzat jegyzőjének beszolgáltatni. A rendelkezés szerint az olyan dolgot, amelynek átvételére jogosult személy nem állapítható meg, a jegyző a beszolgáltatástól számított 3 hónapon át őrzi. Ha a jogosult a találástól számított 1 éven belül sem a jegyzőnél, sem a találónál nem jelentkezik, a találó a neki adott dolog tulajdonjogát megszerzi. Ez esetben a tulajdonjog megszerzésével a harmadik személynek a dolgot terhelő jogai is megszűnnek.

A közönség számára nyitva álló hivatali, vállalati, vagy más épületben, vagy helyiségben, továbbá közforgalmú, közlekedési és szállítási vállalat szállítóeszközén talált dolgot a találó köteles a hivatal, vagy vállalat alkalmazottjának azonnal átadni. A rendelet szerint az ilyen dolog tulajdonjogára a találó nem tarthat igényt. Ha a dologért a jogosult 3 hónap alatt nem jelentkezik, a hivatal a tárgyat értékesítheti.

A rendőrség szolgálati szabályzatáról szóló 3/1995. (III. 1.) BM rendelet 27. §-a egyes, a találással összefüggő kérdéseket is szabályoz. Kimondja, hogy a rendőr az állampolgár által talált dolgot (bizonyos dolgok kivételével) csak akkor vehet át, ha annak a jegyzőhöz történő beszolgáltatása valamilyen oknál fogva nem lehetséges. A rendőri átvételről elismervényt kell adni. Ha például a rendőrnek elhagyott robbanó, sugárzó, vagy mérgező anyagot kívánnak átadni, intézkednie kell az élet és vagyonbiztonság megóvása érdekében.

Ugyanakkor a rendőri szervhez (és nem a jegyzőhöz) kell beszolgáltatni a talált tárgyat, ha az lőfegyver, gáz és riasztófegyver, légfegyver, lőszer és ipari robbantó anyag, pirotechnikai eszköz, kábítószer, pszichotrop anyag, közbiztonságra veszélyes egyéb tárgy, rendőrség által kibocsátott okmány, vagy hatósági jelzés.

Természetesen más jogszabályok is rendelkezhetnek különböző talált tárgyakkal kapcsolatos eljárások tekintetében, például a személyi igazolvány megtalálása estén követendő eljárásról. Ez utóbbiakat azonban azért nem említjük, mert ezek vonatkozásában a tulajdonjog átszállásának kérdése nyilvánvalóan fel sem merül.

BH2003. 38. Talált pénz tulajdonszerzésére irányuló kérelem elbírálása során vizsgálandó kérdések [Ptk. 129. §, 18/1960. (IV. 13.) Korm. r. 2. §].

BH1994. 96. I. A "vélelmezett" és a "látszaton alapuló" képviselet elhatárolása [Ptk. 129. § (2) bek., 220. § (1) bek., 221. § (1)-(2) bek.]

130. § Ha a talált dolog nagyobb értékű, és annak tulajdonjogát a találó nem szerzi meg, a találó méltányos összegű találódíjra jogosult, feltéve hogy megtett mindent, amit a jogszabályok előírnak avégből, hogy a tulajdonos a dolgot visszakaphassa.

Speciális szabályok érvényesülnek akkor, ha a talált dolog nagyobb értékű. Ez esetben ugyanis a dolog tulajdonjogát a találó nem szerzi meg, hanem méltányos összegű találói díjra jogosult. Ilyenkor is feltétel azonban, hogy mindent megtegyen, amit a jogszabályok előírnak azért, hogy a tulajdonos a dolgot visszakaphassa. Érdekes jogeset fordult elő a joggyakorlatban, amikor valaki egy lottószelvényt talált és azt eredeti tulajdonosának visszaadta. A lottószelvénnyel akkor éppen magas összeget lehetett nyerni. A bíróság azt állapította meg, hogy a találó díj az elveszett, de utóbb tulajdonosának visszaadott és jelentős összeggel kihúzott lottószelvény találójának is jár. A jogi probléma nyilvánvalóan az volt, hogy magának a lottószelvénynek, mint tárgynak jelentős értéke nem volt, azonban a szelvényekben rejlő nyerési lehetőség realizálódhatott és így a jelentős érték megállapítására mód nyílt. (BH1965. 4690.)

BH1988. 1. A kutya találója találódíjra általában nem jogosult. A kutya tartásával felmerült költségeinek a megtérítését a felelős őrzés szabályai alapján követelheti a tulajdonostól [Ptk 130. §, 196. § (1) bek.].

131. § Ha a talált dolog tulajdonosa az egy évi határidőn belül nem jelentkezik, és a dolgon a találó sem szerez tulajdonjogot, a tulajdonjog, illetőleg a dolog értékesítéséből befolyt vételár az államot illeti.

Ha a találó nem szerzi meg a dolog tulajdonjogát és azért egy év alatt a tulajdonos sem jelentkezik, a dolog tulajdonjoga (az értékesítésből befolyt vételár) az államot illeti. E szabály az irányadó akkor is, ha a találó a jogszabály alapján nem szerezheti meg a tulajdonjogot, de akkor is, ha megszerezhetné ugyan, de arra nem tart igényt.