Tényleg ekkora baj, hogy nem szeretek neten lelkizni?

A vírus miatt nem találkoztam az elmúlt 2 hónapban egy barátommal. Közben persze beszélgettünk valamennyit, hogy bírjuk a karantént stb. Mikor végre tudtunk találkozni, megosztottam vele egy fontos eseményt az elmúlt időszakból, amit annyira személyesnek, emocionálisnak és hosszú történetnek éreztem, hogy kizárólag élőben akartam. Kiakadt, hogy ez nem fér bele a barátságunkba és ez nem korrekt, én azzal érveltem, hogy nem egy arctalan üzenetben akarok ilyenekről beszélni, hanem szemtől szemben. Szerintetek kinek van igaza? Egy másik barátom, akinek szintén elmeséltem, pont azt mondta, hogy nagyon örül, hogy személyesen mondtam el neki, és nem online.