Becsaptak a legjobb barátaim, hazudtak nekem, most mit tegyek? Tartsam fenn a kedvesség látszatát, jópofizzak, vagy erősítsem meg a többi barátságomat?

12.-es leszek, ez lesz az utolsó évünk. Nyolcosztályos gimibe járok, és már 7.-től legjobb barátnők voltunk mi hárman (legyen most Anna és Erika). Másokkal is barátkoztam, de mi hárman töltöttük együtt a szabadidőnket.

Idén kezdődött minden. A másik osztálytársam (legyen Paula) indított egy közös beszélgetést facebookon, amibe benne volt Anna, Erika, egy másik barátnője (Klára), Ő (Paula) és én. Ott még májusban megbeszélték, hogy mennének strandolni, de azt akkor még nem tudták, pontosan melyik nap és hány órakor. Ok, gondoltam, nem is mentek. De júliusban kiderült - amikor hívtam Annát és Erikát magamhoz szülinapot ünnepelni - hogy elmentek a strandra (ők négyen), de ezt is nagy nehezen vallották be (akkor még benne voltam a beszélgetésben). Tehát ők biztosan felhívták egymást telefonon, nekem nem is szóltak. Ok, nem baj, gondoltam, ha nem is fontos az a közös beszélgetés, ki is lépek belőle. Mivel látta Anna h ez nekem rosszul esik, nem mondtam, de meghívtak bowlingozni. Ok, már tényleg azt hittem, szeretnek, de...

Tegnap előtt pedig az Erika szülinapja volt, így gondoltam, veszek neki ajándékot, és majd hétfőn odaadom neki a suliban. Délután rá is írtam Annra, hogy mizujs, mehetnénk a strandra majd, meg h várja-e már a sulit (még nem írt vissza).

Erre tegnap este 1 órakor felhívott Klára:

- Hajni, nem jössz?

- Hova? Késő este van.

- Hát a "x" szórakozóhelyre.

- Hát...miért?

- Ma ünnepeljük Erika névnapját, nem emlékszel? Hívtunk is egy csomószor telefonon!

- Engem nem hívott senki. De még SMS-t sem küldtetek, se üzit fb-on.

- Hát nem baj, akkor gyere!- kiáltott a háttérből Paula.

- De én már lezuhanyoztam, pizsamába vagyok, nem megyek már sehová. Szólhattatok volna korábban basszus...

Ezen a szüleim is fel voltak háborodva, hogy miylen barátok ezek, akik 1. nem szólnak, 2. este 10-kor hívnak h most menjek...ráadásul a hét elején volt osztálymegbeszélés a táncról, egy se szólt semmiről, pedig beszélgettünk!

Ma visszaírt Anna, hogy:

- Jó ötlet. /csak ennyit írt, nem tudom miért, nagyon szűk szavú volt, pedig mindig egy fél órát beszélünk/.

- Mi jó ötlet? nem értelek...Milyen volt a "x" helyen? Most volták először, hogy tetszett?

- Dehogyis, már vagy 5-ödjére mentem! /nem bulizós alkat, sose volt még egy szórakozóhelyen sem, ergo biztos Paula szervezett megint bulit, amiből engem szintén kihagytak, nagyon rosszul esett, de nem szóltam/

- Értem...Am olyan szűkszavú vagy mostanában. Mi történt?

- Hát most mit mondjak?

- Csak tudod...alig találkoztunk a nyáron, mióta eljöttél hozzánk nem is beszéltünk...

- Hát Hajni a Te hibád, mi mindig hívtunk egy csomó helyre, te meg sose jöttél!

- Mi? Engem egyszer hívtatok bowlingozni, de utána se telefon, se SMS, se üzenet facebookon, úgyhogy nem értem miről beszélsz.

- Hát...van a közös chat.

- Én onnan már kiléptem mert egy hónapig senki nem írt oda semmit...És kijelzi h ,,hajni kilépett". Szóval tudjátok h nem tudok semmiről. Na most már mind1, majd holnap megbeszéljük.

- Most már tényleg mind1, majd holnap dumálunk, szia!

És most nem tudom, mit tegyek. Olyan sokáig jóban voltunk, most meg ilyen durván titkolóznak előttem és hazudnak nekem. Ha tényleg fontos lettem volna, elhívtak volna magukkal a strandra, a discoba, meg ki tudja, picknikezni (mert ott is voltak Paula házánál), de nem...Ha olyan fontos lenttem volna, hiányoztam volna nekik, ha csak egy kicsit is, de nem hívtak! És oylan sok helyre mentek nélkülem, egynek se hiányoztam!

És most eszembe jutott az is, hányszor segítettem nekik, hazahoztuk őket este kocsival a színházból, aztán már én horkásztam őket (van jogsim), vettünke egymásnak ajándékot, és semmi...még jöttek is hozzánk, ha kellett, segítettem nekik angolozni, de ők is segítettek nekem ha bajom volt. :'( Olyan rosszul esik. Pont ők szúrnak hátba! Ez a Paula teljesen elcsábította tőlem őket! És még be is beszélte nekik, hogy ne mondják meg, hol voltak! :(

Most mit tegyek? barátkozzak még velük? "Jópofizzak?" Maradjon meg ez a kedvesség álcája? Mert vettem ajándékot Erikának...azt biztos oda fogom neki adni.

Végig csak kihasználtak volna? Nem hiszem...de olyan rosszul esik. Mit tegyek? :'( Nem akarom sírós, szormorú szemnekkel kezdeni az utolsó évem...Igazából már alig várom h elmenjek innen!