Hogy kérjem meg barátnőmet, hogy ne kapargassa le a bőrdarabkáit, amíg nálunk van?

Akinek ez szokása, szerintem tudattalanul is csinálja, amikor elgondolkodik például. Ez egyfajta pótcselekvés, kényszerbetegség.

Azért gondolhatod, hogy akkorra "időzíti", amikor szerinte nem látják, mert ez azért mégiscsak intim dolog, és az ember társaságban ahogy nem túr orrot, nem pukizik, stb., úgy ösztönösen ezt sem csinálja.

"kényszerbetegség"

Kényszerbetegség inkább az, ha valaki emiatt a plafonon van. Ha bemész egy lakásba, elkerülhetetlenül millió bőr-, haj- és szőrdarabkát hagysz magad után akkor is, ha nem csinálsz semmit, csak megállsz a szoba közepén, mint egy faszent.

Mondd azt, hogy: Látom te is piszkálgatod az arcod néha, de ne tedd, kisebesedik.. Nekem is volt ilyen szokásom nemrég, és mindig kikapartam a bőröm vele. Sőt volt, hogy rágtam a számat (vagy valami ilyesmi :D) és az is fájt egy idő után.

Amúgy bleeee.... :)))

Én úgy szoktam valakinek a figyelmét valamire, hogy ne érezze magát rosszul emiatt. Rögtön felhozok valami példát magamról, pl. elmondom, hogy én meg régen rágtam a ajkamat,de sikerült leszoknom róla. Vagy ilyesmi. Lehet, hogy nem igaz amit mondok, de én így szoktam megoldani.

Valószínű később is gondolkozik majd ezen,de csak nem olyan kellemetlen, mint azt mondani "ne dobáld már össze a padlót mindig, ha itt vagy".

Na és ha elmondtad, mondd neki, hogy: Nekem anya mindig a kezemre csapott, ha kapartam az arcom. Majd én is a kezedre csapok, ha meglátom. Ne tedd tönkre a bőröd.

Kész.. legközelebb ha csinálja már rászólhatsz.

Nincs mit. :D Tehát rögtön hozz fel egy példát magadról,hogy neki kevésbé legyen ciki. Valamint, hogy rávágsz a kezére, azt mondd játékosan, ne vérben forgó szemekkel. :D

Együtt érzek veled, mert nekem is volt régen ilyen ismerősöm, aki a fejbőrét szedegette és nézegette beszélgetés közben. Sajnos egyrészt nem nagyon bírja a gyomrom az ilyesmit, főleg ha eszek is, másrészt nem illik ilyet csinálni "vendégségben".