Mit jelentett a devizahiteleknél a hitelkamatok tőkésítése?

Jó nagy hülyeséget mondott.

1. A hiteltörlesztések során minden hónapban elsősorban kamatot fizet az adós, másodsorban a költségeket és a fennmaradó összeg jut a tőketörlesztésre. A tőke tehát folyamatosan fogy. A kamat nem halmozódik, nincs mit tőkésíteni.

2. A tőkésítés problematikája a késedelmes hitelnél fordulhat elő, amikor az adós az aktuális kamatot sem fizeti meg.

3. A tőke azért nőtt a devizahiteleknél, mer a tartozás devizában volt nyilvántartva, és a deviza árfolyama drasztikusan felment. Könnyen kiszámolható, hogy ha valaki 2008-ban 145 HUF/CHF árfolyamon vette fel a hitelt, akkor 2015-ig a 256 HUF/CHF árfolyamon történő forintosításig 76% árfolyamveszteséget szenvedett el.

3. A pénzpiaci kamat (CHF esetén a CHF LIBOR) 2008-2015-ig közel 3% pontot csökkent. Ezt a kamatcsökkenést a hazai bankok többsége elmulasztotta érvényesíteni az adósok javára, ehelyett tisztességtelenül, egyoldalúan kamatot emeltek. Értelemszerűen, a kamatemelés szintén növelte a törlesztő részleteket.

4. A bankok úgy tettek, mintha készpénzt váltanának a hiteltörlesztéshez és ennek a virtuális pénzváltásnak a költségét, az árfolyamrést szintén emelték. Tudomásom szerint az ERSTE az egyetlen kivételével. Az ERSTE már eleve a legmagasabb +/- 2% eltérést alkalmazott a középárfolyamhoz képest, azaz összesen 4% eltérés volt a vételi és az eladási árfolyam között.

5. Tudomásom szerint volt olyan bank amelyik kezelési költséget is emelt.