Egy veled egyidos lany osszejon az apaddal. Hogy reagalnal?

Na, ha az 50 éves apám összejönne egy 23 éves csajjal, hát nem is tudom, melyiküket vetném meg jobban. Szerelem? Ugyan, hagyjuk már, főképp az idősebb fél részéről. Az, hogy a csaj szerelmes, még el tudom képzelni, de fordítva... Persze a lánynál is tuti van vmi trauma vagy túlzott naivitás/álmodozás.

Végülis jah, apámat nézném le emiatt így elgondolkodva. Főleg, ha még hasonlítana is rám...hányinger.

Nem szólnék egy szót sem apámnak, de ne is várja el, hogy a „családias” összejöveteleken ott legyek.

A csajnak annyit megjegyeznék viszont, hogy remélem a pelenkázás során is vígan nyulkál majd odalent :) és pl. szereti azt, hogy mindent elismételnek neki, meg, hogy néha gázszagra fog hazatérni :). Akkor is legyen ilyen elkötelezett majd apám felé, és szerelemmel teli legyen a szíve :)

Miért esne rosszul? Mert akkor lesülne az, hogy apám is csak egy véglény, és még hazudik is. Ja, meg az alapvető dolgok, mint a dominancia, meg alkalmazkodás iránti képtelenség is közrejátszsna. Az már nem játszana véletlenül sem, hogy Ő más háklis dolgaihoz próbáljon igazodni...

Ha a csaj már 30 lenne, nem lenne kifogásom, mert már felnőttek. De egy 23 éves csaj manapság nem az, még ha ezt is hiszi magáról...

#19 Lehet véleményük a kapcsolataimrol, hiszen egy család vagyunk, és nem vadidegenek. Meg is mondhatjak a véleményüket, hiszen megint: egy nyamvadt család vagyunk, szeretjük egymást, ismerjük egymást, és a másik érdekei vannak a szemünk előtt, márpedig a magyarokra jellemző "homokba dugom a fejem akkor is, ha ég körülöttem a világ " hozzáállás ellenére NEM kell minden negativrol kussolnod, pláne ha az említett családodról van szó.

Sőt,van, hogy egy kívülálló véleményét is hallani kell,mert ha benne vagy egy kapcsolatban, akkor a gondolkodásodat elkodositik az érzelmek, ez alól meg a felnőttek sem kivételek.

De az, hogy egy család vagyunk, nem változtat a személyes nézeteimen, miszerint egy ilyen hatalmas korkulonbseg undorító, és s eggfej lépés az idősebb fél részéről.

25 éves vagyok, azaz abban a korban vagyok, amikor sokan családot alapítanak már, szóval apám abban a korban van, mint sok nagyapa. Hogy lehet erre életet építeni egy fiatal nőnek? Hogy lehet ebből komoly kapcsolat? Gyerekek? A nő konkrétan tönkreteszi az életet egy ilyen kapcsolattal, apám pedig ezzel jobban tisztában lenne, mint ő, és még asszisztálna is.

Ilyen korkulonbseg max egy szerető viszonyál lenne kevésbé gusztustalan, de annyira mégsem. Valamennyire azért ösztönlénység az elérhető legfiatalabbat választani, hiszen normál esetben arra tudsz tarskent tekinteni, akivel hasonló az eletkorotok,élettaoasztalatotok. A többiek még túl fiatalok, túl eretlenek. Pl ezt érzem ha egy 18 évesre nézek, pedig nincs is olyan hatalmas korkulonbseg köztünk - viszont tudom, hogy sok, nálam idősebb embernek ők már jócskán predanak számítanak.

Még rontana a helyzeten, hogy apám felnőttként néz ugyan rám, de egy szülő sosem tud 100%ig egyenrangú felnőttként nézni a gyerekére, hanem mindig a "pici fia/lánya" marad a szíve mélyén. (Igen, még akkor is, amikor a gyerek elkoltozik, és önálló életet kezd.)

Namarmost így hogy tud valaki egy a gyereke korabrlire tarskent tekinteni? Bizarr.

Na mindegy. Apámnak joga lenne lemenni kutyaba, a lánynak joga lenne vesztegetni az életét, nekem meg jogom lenne a saját velemenyemhez, es itt vége is a történetnek.

Szerintem azzal, hogy azt mondod, hogy a csaj fiatal , meg túl fiatal stb azzal csak reklámozod, es indirekt az adu ászait emlegeted, es csak még izgatóbbá teszed

Ezzel csak a csaj malmára megy a viz, annal jobban fogja akarni

Tőlem jóval fiatalabbal jött össze, szívem szerint okádtam volna.

De ott csak a pénz kellett szerencsére