Nektek volt olyan időszakotok, amikor harcoltatok egy célért (pl. szakmaváltás), de csak csúszott le az életetek? Jött a lejtő után emelkedő?
Rossz szakmaválasztás után (nem piacképes + nem szeretem, de azért a kettő ötvözete kellett a kudarchoz) próbálom átképezni magam, de akárogy döntök, rossz döntésnek bizonyul és bármit teszek, rosszul sül el. Amióta dolgozó ember vagyok, csak vergődök igazából, de 2019. második felétől különösen olyan az életem, hogy bármibe kezdek, úgy néz ki, jól fog elsülni, legalábbis nem lesz baj, erre bumm, tessék.
Például kaptam egy 4 órás munkát, elvállaltam, mert szakmán belüli, legalább tanulok belőle és lesz tapasztalatom is. Úgy nézett ki, hogy legkésőbb januárra 8 óra lesz belőle. Ezen a héten viszont pont, hogy az egész bedőlni látszik. Nemhogy 8 óra, hanem jelenleg a 4 sem.
Ahogy egyre fogy a pénzem, úgy jönnek elő az újabb problémák is. Például 2 laptophoz van 1 db, kontakthibás egerem. Már egész jól megszokom a touchpadot.
Ahogy a jelenlegi munkám helyzete áll, úgy képzeljétek el, olyan az elmúlt pár hónapban minden. Folyamatosan: úgy néz ki, hogy alakulni fog / hazudnak nekem / áltatnak / hirtelen romlik el, szakad el valami. Már egyébként egész nomád körülmények között élek.
Az élet más területein is vannak nehézségek, így például család, vagy beilleszkedés helyekre (ez utóbbira gondolhatják, hogy az idegállapotom miatt; pedig nemcsak; beilleszkedési gondjaim oviskorom óta vannak).
Hihetetlenül stresszes vagyok és sokszor kedvetlen.
Mivel a mindennapokban folyamatosan a komfortzónámon kívül vagyok, folyamatosan küzdeni kell, hozni az újabb döntéseket, vállalni a kellemetlen helyzeteket, fogalmam sincs,mi lesz jövő héten (mint pl most), ezért a szabadidőmben (amiből egészségtelenül kevés van) nincs már kedvem olyan programokhoz, amikhez ki kell lépni a komfortzónámból. Ez a legidegesítőbb.
válasza:Hasonlóan vagyok én is. Elmentem egyetemre és életem legrosszabb döntése volt, de mivel éveket pazaroltam el rá és ez kéne, hogy legyen normális melóm, ezért befejezem. De, úgy néz ki az egész, hogy mindig csúszik valami és most kezdem összeszedni magam. Konkrétan az egyik legnehezebb tárgyból volt olyan, hogy lázasan otthon feküdtem, nem mentem be a dolgozatra, mert egy másik tárgyra tanultam és amúgy is halálomon voltam... Erre a tanár kiment a dolgozaton óráról és mindenki kipuskázta tök jóra.
De, egyéb dolgoknál is van az a szívás, mint nálad. Volt olyan, hogy megírtam a beadandót, nyomtatnám ki este, hogy másnap reggelre leadjam... És bumm, elromlott a nyomtató. Vagy hasonlóan másnapra csak nyomtattam volna és bumm, kimerült az egérben az elem és nem volt itthon másik.
Melót szerezni is szívás volt. Állítólagos hiányszakmával sehova sem kellettem, végül találtam egyet, ami nem fizet sokat és nem is a legjobb.
Nekem az egészen az segített, hogy elegem lett. Most már tojok mindenre és nem vagyok hajlandó stresszelni, hanem inkább élvezem az életet. Volt egy vizsgám, amire tanulnom kellett volna és volt is rá egy hetem, de semmi kedvem nem volt hozzá. Végül másfél napot tanultam és pont olyan feladatokat kaptam, hogy meglett. Melóban abbahagytam a jófejkedést és a túlórázást. Élek, élvezem és nem melózok túl sokat semmiért.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!