Nincs célom! Hogyan legyen célom?

Keresem az életem értelmét!

Boldogtalan vagyok! Semmi nem vidit fel! Egy szorongas az eletem! Sehova nem jutok csak minimalis dolgokert aggodok!

Mindig ugy erzem nem jo helyen vagyok eppen a vilagban! Masok eletet irigylem es ugy erzem masok boldogabbak pedig tudom, hogy nem. Csak oket nem nyomasztja ugy az elet!

Sokszor gondoltam mar ugy hogy nem kellett volna megszuletni!

Pedig imadok, imadnek elni!

Szeretek enni, inni, szexelni, tanulni, szeretni masokat! Megerteni a vilagot! Csak nyomaszt az ami korulvesz barhova megyek! Hideg falakba utkozok es azokban belevesett tiltasokba es lelekolo szabalyokba amik teljesen megbenitjak az emberek eletet!

Gyulolom ezt a rendszert! Utoljara gyerekkoromban eltem!

Akkor ereztem utoljara az elet izet! Az illatokat. A telet a nyarat! A biztonsagot es a vegtelen ido szoros oleleset!

Azota ugy erzem fogy az idonk es a vilag kiszivja belolunk az eletet. Elunk mint a vagohid fele tarto marhak!

Inger nelkuli izzadsagszagu eletunk egyre kevesebbet er!

A felnotte valassal meghalunk!