A gyerekek felnőttek akarnak lenni, a felnőttek meg gyerekek, miért?

Személy szerint mindent megcsinálok ami kell, de úgy állok a dolgokhoz mit a kisgyermek azaz érdeklődöm, nem ez a jó magyar féle felfogással hogy úgyse vagyok rá képes, meg így nyomorgás úgy nyomorgás. Én valahogy anyagi javak nélkül is tudom élvezni az életet, persze jó ha van kellő pénz. Néha megkapom, hogy á gyerek vagyok nem fogom fel a dolgokat, persze vannak dolgok amik engem is fel tudnak idegesíteni, nem akarok álszenteskedni, de nem tudom inkább vagyok "gyerekes" minthogy minden időmet egy munkahelyen töltsem amit nem szeretek mert a pénz, volt főnököm aki azt mondta, hogy sose túlórázok, mi van nem kell a pénz? De szerintem ahelyett hogy egy munkahelyen éljem le az életemet inkább beérem 10-20 ezer forinttal kevesebbel és elmegyek edzésre, vagy leszámolok és tanulok. Elnézést kérek hogy tini fejjel nem csináltam fel senkit, hogy felelőséggel tartozzak, de sokaknak ez szúrja a szemét. Persze megkaptam azt is mert nekem könnyű otthon élek én nem érthetem, én az egészből annyit értettem, hogy egy albérletbe nyomorog a gyári fizetésből, mert így akarja kimutatni hogy ő milyen felnőtt. Bár szerintem aki sokat mondja hogy gyerekes vagy így meg úgy, aki nem ugyan úgy él ahogy ő, szerintem mindent elmond magáról. Röviden.

7. lehet velem van a baj, de ha kapcsolatban vagyok én örülök a csajnak, ha meg épp szingli jó nyilván szar kapcsolat után, de ha ez tart vagy egy évig eskü jobban élvezem egyedül, aztán jön valami nőszemély ami elrontja a jókedvemet és érzésekre kényszerít :'D

Hát végülis, valahol félúton van az igazság :D