Mi a legnagyobb gondod jelenleg, mostanában, idén?

Engem ebben az évben sok minden megtalált. Márciusban elkaptam az átkozott covidot, szörnyű volt. Azt hittem meghalok, anyutól, meg pár fontosabb emberkétől már el is búcsúztam. Az a 39,6 fokos láz, az az iszonyat fejfájás, jajjj. Utána jött a postcovid, még most is érzem. Olyan izzadós lettem, hogy nem kivánom senkinek sem. 20 fokban is ömlik a fejemről a víz.

Kb 6 év után újra rámjött az epilepszia is 😢 az elmúlt pár hónapban rengetegszer elájultam, a bankban, a munkahelyen, a lépcsőházban, az utcán többször is. A könyökömön hatalmas sebek. A hátsóm feletti csont, úgy fájt 1 hétig, menni, megmozdulni, feküdni sem tudtam. Aztán ráestem még egyszer. Voltam a sürgősségin is, mert az utcai esetnél hivták a mentőket.

A pasi, akibe évek óta bele vagyok zúgva, csak barátok vagyunk extrákkal. Nagyon sok időt vagyunk együtt, éjjel nappal, együtt főzünk, megyünk ide oda. Szóval más csajokkal is cseveg gacebookon, küldi a sziveket, meg igy hiányzol, meg úgy hiányzik a caókod, stb 😒

A munkahely is szar. Tele van kétszínű, puncsos libákkal, a főnök meg fosik tőlük, mindig az van, amit ők akarnak.

Kb ennyi, kicsit hosszú lett 😃

Hogy bírja itt mindenki rossz munkahellyel? Nem bírnám elviselni, ha a magánéleti szrságok mellett még a munkahelyem is kínszenvedés lenn. Sajnállak titeket :(

Ami engem illet, kb. két éve össze vagyok törve, mert tahó voltam egy számomra fontos emberrel. Persze ebben sokkal több van, de zanzásítva ennyi.

Nem a legegyszerűbb mutatvány lenne felsorolni őket, mert volt itt minden..

Barátokban, rokonokban csalódás, sport felhagyás (egészség, társaság miatt), majdnem műtét lábon 2 helyen, veszekedések, extra stressz egyetemen több dolog miatt, alvásgondok, bunkó szomszédok, mentális egészségem a bányászbéka popója alá került (erről akár regény is íródhatna), tavasz óta rendszeres fejfájás, szédülés, szociális életem megszűnt létezni, párkapcsolatom sem volt még sosem.. és társai.

Viszont ott rontottam el, hogy sajnálni kezdtem magam és nem cselekedtem, és ebbe ragadtam bele, de úgy elegánsan nyakig. Ha hamarabb elkezdem összerántani magam, akkor valószínűleg egy rakat dolog meg sem történik, vagy legalább pozitívabb kimenetelű lesz. Szóval talán a legnagyobb gondom a saját hozzáállásom a helyzetemhez.

Későn ismertem fel ezt a problémát, kellett is hozzá pár átvitt értelmű pofon is, de változtatni kezdtem rajta.

Nem egyszerű a dolog, de erős az elhatározásom, szóval rendben leszek:)

A hátam es a gerincem. Jelenleg.

Mondjuk idénre van még több is...