Miért baj, ha kerülöm a nők társaságát?

Hú de jó lenne ha lenne egy taknyos aki még csak ront a helyzeten :d mert nekem ez a véleményem ha gyerekről van szó.

Szard le őket, élj ahogy neked tetszik.

Viszont nem akarlak megbántani, de annyi f...od legyen azért hogy néha egy keveset beszélj velük.

Nőkkel sem könnyű az élet, de nélkülük is elég nehéz, ezt be kell látnod.

A gyerek témával ráérsz.

Nőként is hasonlóan érzek. Nincs kifejezetten bajom más nőkkel, de kellemetlenül érzem magam, automatikusan elkezdek lemenni ebbe a kényszerkuncorászós cukiskodós álszent stílusba, egyszerűen ezt hozza ki belőlem a helyzet. Nem merek véleményt mondani, nem merek poénkodni, mert érzem, hogy sértődés vagy fintorgás lesz belőle valószínűleg, nem tartom viccesnek a legtöbb nő humorát egyébként sem csak kifeszítem a szám a fejemre, mintha mosolyognék, de egyszerűen csak fárasztó az egész. Nem tudom elengedni magam, megfájdul a fejem attól, hogy tudományos megközelítés helyett idétlen és káros tanácsokat osztogatnak a bőrápolás, életmód, stb területén, de ezt leszámítva nincs is közös témánk nagyon, ezért elunom magam. Kényszert érzek rá, hogy kijavítsak hatalmas baromságokat és mutassak forrásokat, amikkel alátámaszthatom, de ismét attól tartok, hogy csak okoskodónak fogok tűnni és meg fognak sértődni rajta... És ettől még kényelmetlenebbül érzem magam, mert bántja az igazságérzetem. Rengetegen horoszkópbolondok is, amitől fel akarom magam kötni elvből, nagyon sokan nagyon elvakultak, ha például a gyerektéma szóba kerül... Nem akarok veszekedést, ezért inkább elvonulok, de kicsinál néha, hogy ennyire távol állnak a racionalitástól egyes nőcsoportok. Pontosan úgy érzem magam, mint mikor kisgyerekkel kell beszélgetnem, ott is ugyanúgy le vagyok korlátozva...

Kedves idegen, aki esetleg ez tolvasod és nem ismersz magadra! Ha te nem ilyen nő vagy, mint amit leírtam, kérlek, legyünk barátnők, mert egyébként hiányzik egy olyan nő társasága, aki ezt átérzi. :(

Én is így vagyok sok esetben nőként. Bár én nem minden férfit zárok ki, csak akiről tudom, hogy mit akarna (és általában ezt az ember érzi).

Köszönni mindenkinek köszönök és ha segít, azt is megköszönöm, de ennyi. Ennél többet ne várjon el senki. Ha te is így teszel, és az alapvető emberi tiszteletet megadod, egy szavuk sem lehet.

Én átérzem, én (bármennyire is hihetetlen a nőknek meg az alfáknak) sosem beszéltem nőkkel, maximum ha kérdeztek, de ez nem az én hibám, egyszerűen gyűlöltek a nők világéletemben, undorral, megvetéssel voltak felém, közös témánk sem volt, mégis mit beszéltem volna és melyikkel? A férfiakkal legalább volt közös téma: kocsik, foci, politika, vagy épp pont a nők, de egy nővel miről lehet beszélni, pláne ha még utálnak is?

egyél rá magasról, ettől nem leszek kevesebb ember.