23 éves lányként őrült gondolatok teszik tönkre a napjaimat. Ha épp ilyen gondolatok járnak a fejemben, hogy gondoljak rá másként?

A mai fiatalok többségét jellemzi az öko/klímaszorongásnak nevezett pszichológiai betegség. Ajánlom, hogy olvass utána, vagy keress olyan embereket akik ezzel élnek / ilyen emberekkel foglalkoznak. Ha úgy érzed, hogy tényleg átjárja a mindennapjaidat a szorongás, és mindenben a jövő pusztulását, az élet értelmetlenségét látod akkor szerintem az a legjobb ha elmész egy pszichológushoz. Nagyon sok tippet tudnak adni, hogy hogyan vonatkoztass el ezektől a dolgoktól.

Sajnos én ebben nem igazán vagyok jártas, így inkább nem szeretnék fals tanácsot adni neked vagy trükköt, hogy hogyan vészeld túl.

Én is szoktam hasonlókra gondolni, de olyankor megpróbálok nem ezen pörögni, mert úgysem tudok változtatni. Vízre sokszor gondolok én is, bosszant a szemetelés, az erdőirtás. Mikor látom a sok kivágott fát, szinte szó szerint fáj a szívem.

Azt hittem, csak én vagyok ilyen "hülye".

Fiatalokra jellemző, hogy szeretnék megváltoztatni, jobbá tenni a világot. Sajnos úgy néz ki, eléggé tönkretette az emberiség a földet ahhoz, hogy akár kipusztuljon az élet.

Ha ezen idegeskedsz, azzal nem segítesz rajta. Tedd meg a közvetlen környezetedben, ami tőled telik, ahogy meg is teszed, de ennél többet nem érdemes vele foglalkozni.

Annyi szép dolog is van az életben, a világon, inkább ezekre koncentrálj, és légy hálás minden jó apróságért.

Ha ilyen súlyos a klímaszorongásod, akkor lehet, hogy érdemes lenne szakemberhez fordulni.

Az élet végessége miatti szorongásra nem tudok mit mondani sajnos, az időnként engem is elfog.

A klímszorongásra igen, azzal kapcsolatban engem az nyugtat meg, hogy egész egyszerűen nem rajtam múlik. Persze, nem kell pazarolni, de ezzel mindent megtesz az ember, ami reálisan elvárható tőle. Egész egyszerűen az energiaigényünk jelenleg fenntarthatatlan módon kerül előállításra, ezen viszont a normális élet keretein belül sajnos nem fog tudni senki változtatni. Persze, majd ha egyszer lesz saját házam, lesz normális szigetelés, napkollektor, meg hőszivattyú, de a technika jelenlegi állása mellett sajnos az sem sokkal több szépségtapasznál. Pláne, amikor munkában mondjuk látom, hogy milyen környezetbarát nagydízelei vannak a cégünknek, ami motorolajból eszik meg hetente 100 litereket, dízelből meg több tíz köbmétereket. Szóval engem ez a tehetetlenségérzés az, ami természetesen zavar, de egyben valami furcsa módon meg is nyugtat. 25/F