Mikor találom már meg a számomra megfelelő embereket?
Egyszerűen annyi emberrel beszéltem már,hogy hihetetlen.
Voltak már ilyenek,volt hogy én szúrtam el.
Az az én hibám volt.
De nyilván újak kellenek.
Való életben szoktam ismerkedni,de valahogy az én nem nyomulós,érdeklődő taktikám még olyan embert aligha hozott,akivel szívesen töltök időt.
Egy nagyon jó barátom van,vérrel és vassal védenem,ha bármi baja lenne.
Van még 1-3 rajta kívül,értük is harcolnék,ha baj lenne.
De a prioritás egyen van a többi közül.
Barátnő találás az már más téma,szeretnék egyet.
Ez fontos lenne.
Valahogy már szeretném,hogy meg legyenek ezek az egészséges kapcsolatok,nem akarok vacakolni,várni.
Nem szeretek mentális játékokat sem játszani.
Már meguntam az idétlenséget,20 éves vagyok.
Számomra nem hozzáállás az hogy jajj még fiatal vagy,majd lesz.
Lehetne most is mindkettő,ezen évek történeteit nézve illene benne lenniük.
Azt tervezem,hogy kijutok külföldre.
Ott ezerszer jobb lenne,sőt garantált.
Nem érzem a saját honfitársaimmal,hogy működne a kémia.
Másnak ezerszer könnyebb,pikk-pakk megvan nekik.
Nincsenek olyan nagy orbitális elvárásaim mellesleg.
Vajon külföldön jobb lenne?
válasza:Azt a mindenit!
És ez mikor lesz meg?
Én olyanokat keresek,amilyeneknek én megfelelő vagyok.
Ez is EGY szempont.
válasza:Ha ilyen türelmetlen maradsz, akkor NAGYON sokára...
Tanulj, dolgozz, tegyél másokért, ne magadra koncentrálj. Ha ezt "vacakolásnak" és "várakozásnak" érzed, akkor még olyan kamasz vagy, aki már felnőttnek érzi magát.
Magad elől külföldre sem tudsz menekülni.
Lásd ezt a tanmesét:
Öreg bölcs üldögélt a Korinthusba vezető út szélén. A városba igyekvő idegen rövid pihenőt tartva beszédbe elegyedett vele:
– Milyenek itt az emberek? – tudakolódta.
– Hová valósi vagy? – kérdezett vissza az öreg bölcs.
– Athéni vagyok.
– És felétek milyen nép lakik? – kérdezett tovább az öreg.
– Hát tudod, rettenetes társaság! Mind csaló, lézengő, lusta és önző. Ezért is jöttem el onnan.
– Nincs szerencséd! Korinthusban sem jobb a helyzet. Itt is csupa csalóval és lézengővel, lusta és önző emberrel fogsz találkozni. – mondta az öreg.
A vándor búsan folytatta útját.
Nem sokkal később újabb idegen állt meg az öreg bölcs előtt. Őt is az érdekelte, hogy milyen emberek laknak Korinthusban. A véletlen úgy hozta, hogy ő is Athénből jött. Neki is feltette az öreg bölcs a kérdést, hogy ott milyenek az emberek.
– Nagyszerű emberek élnek ott! Barátságosak, segítőkészek és nagyon becsületesek! – válaszolta nem kis büszkeséggel az utas.
– Nagy szerencséd van! Korinthusban is ugyanilyen nagyszerű emberekre találsz majd! – mondta az öreg bölcs.
A vándor vidáman fütyörészve folytatta útját a város felé.
A két beszélgetést végighallgatta egy fiatalember, aki gyakran időzött az öreg bölcs társaságában. Felháborodottan jegyezte meg:
– Nagyot csalódtam benned! Sose hittem volna, hogy te is ennyire kétszínű vagy!
Az öreg bölcs mosolyogva csillapította:
– Tévedsz, fiatal barátom. Tudod, a világ a szívünkben tükröződik. Akinek a szíve gyanúval van tele, az mindenhol csalókkal fog találkozni. De akinek a szívét jóindulat tölti el, az a világon mindenhol barátságos emberekre talál.
Ez a tanmese majd pont megváltoztatja az embereket,akikkel találkozik az ember.
Vagy megváltoztat bárki mást.
Ugyanis ez az én igényeimen,sem képességeimen nem változtat,azon sem amit adni tudok.
Ez a sztori szép,viszont nem minden második ember ismeri.
Mellesleg :
Effektív dolgokra vagyok kíváncsi,nem litániákra.
Ha egy ilyen sztorit elmesélsz egy kocsmában,mosolyognak egyet az emberek,és ugyanúgy lekakilnak magasról.
A tanmese nem azokat az embereket változtatja meg akikkel találkozok, hanem azt a nézőpontot vagy hozzáállást amit te mutatsz mások felé.
Ha magadba forduló vagy, és zárkózott, ne várd, hogy nyitottan állnak hozzád.
Nem igazán tudom kifejezni, talán példával.
Bemész a boltba és bunkó vagy, húzod mindenre a szád nem hiszem, hogy kedvesen akarnak majd kiszolgálni.
Bemész, köszönsz mondjuk, egy kis mosolyt adsz, máris máshogy állnak feléd.
Az ismerkedésnél is ez a helyzet. Ha mogorva vagy, akkor nem fognak mosolyogva elbeszélgetni veled, érdeklődni irántad.
Amúgy miért baj ha csak 2-3 igaz barátod van?
Az hogy nem vagy nyomulós, szerintem nem gond. De ha ennyire zavar, próbálj meg változtatni magadon.
Ha igaz barátaid vannak, akkor esetleg beszélj velük, hogy szerintük min kellene dolgoznod ahhoz, hogy változz egy kicsit esetleg.
válasza:Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!