Olyankor, amikor igazán önmagam vagyok, 10-ből 9-szer negatív kritikát kapok. Sokkal érzékenyebben reagálok ezekre a visszajelzésekre, mint ésszerű lenne, talán pont azért, mert összekapcsolom az önfeledtséggel. Hogy lehet ezt magamban jól kezelni?

Látatlanban, ilyen szürkén fogalmazva nem lehet sokat mondani. Fogalmunk sincs a visszajelzések mennyire jogosak, mennyire vagy sok néha, mennyire tolod túl. Fogalmunk sincs kikkel veszed körül magad, milyen emberektől jön ez a kritika, milyen velük a kapcsolatod, mióta ismered őket, milyen helyzetekről van szó.

Ezek mellett például azt sem tudjuk, hogy vannak-e mélyebb okai ezeknek a gátlásoknak, bár ennek akkor már szakemberrel kellene utána járni. Valószínűleg ez utóbbit lenne érdemes csinálnod.

"Viszont nem szeretném lesz.rni sem, amit visszajelzésként kapok, hiszen ha a másik ember nem tartaná fontosnak amit mond, akkor nem mondaná."

Ezen a ponton tévedsz, ráadásul duplán. Egyszer azért, mert sok ember csak egy közléskényszeres és/vagy rosszindulatú és/vagy sértődékeny kis köcsög, akinek nem számít a véleménye, mert jelentéktelen az életedben (nem függ tőle semmi fontos és/vagy ha mégis, lecserélhető). Másodszor pedig azért, mert nem szeretnéd leszarni. De, le kell. Ez van.

Én is átéltem azt, amit most te, egy réteg elutasított, pofákat vagdosott rám, megjegyzéseket tett, szar embernek tartott, szarnak tartotta a humorom... Nekem ez a réteg idővel jól elkülönült, ráadásul meglepően kicsi volt azokhoz képest, akiket pedig vonzott az, hogy végre önmagam adom. Ennek a rétegnek a tagjai közül talán két személy, ha fontos szerepet töltött be az életemben, a többi véleményét meg ennél jobban le sem szarhatnám. Főleg mert a többségük alattam volt a táplálékláncban, ha akartak, sem tudtak volna keresztbetenni a durcikázással. Szóval szemrebbenés nélkül kibaszkodtam őket az ismeretségi körömből és láss csodát, jöttek helyette újak és többen.

Engedd el, ha túltolják, el lehet őket küldeni a halál faszára. Barátaid ezek nélkül az emberek nélkül is lesznek, a karrieredben ezek nélkül az emberek nélkül is boldogulsz és tudsz fejlődni, párt ezek nélkül az emberek nélkül is találsz. Minden megoldott, le van szarva pár kényes picsa meg soyboy hisztije.

Sok oka lehet, és nem mondtál sokat a helyzetedről... Az emberek sokszor beskatulyázzák egymást, és ha az illető eltér ettől akkor azzal nem tudnak mit kezdeni, ezért belé kötnek.

Az is probléma lehet hogy általában mások kedvében akarsz járni, csak olyat mondasz ami tetszik nekik, nem állsz ki magadért, nincsenek elvárásaid mások felé, amin ha változatsz, az nyilván nem fog tetszeni a többieknek.

Ennyi alapján akár az is lehet hogy te vagy bunkó, ha önmagad vagy...

Ezek olyan dolgok amikre neked kell rájönnöd. Ha meg arra jutottál hogy nem benned van a hiba, akkor keress olyanokat akikkel hasonlóak vagytok.

Amiért fáj, mert te kilépsz a konfortzónádból, ami számodra egy nagy lépés, valami pozitív, amire mások negatívan reagálnak.

Ámbátor lehet magukat a negatív kritikákat azért kapod, mert abból kifolyólag, hogy nehezen oldódsz fel, rosszul kommunikálsz, amit teszel vagy mondasz irreleváns, érthetetlen, túl sok.

Első sorban érdemes megvizsgálni a szituációkat, hogy mit mondtál vagy ettél amire a negatív visszajelzést kaptad.

Ha arról van szó amit feljebb olvashatsz tőlem, nem azt kéne megtanulnod, hogy hogyan ne fájjanak a bántó szavak, hanem hogy hogyan kommunikálj másokkal, mi az a köztes állapot ami szerint kilépsz a konfortzónádból, ám határokon belül maradsz.