Szülő halálát mennyi idő alatt dolgoztátok fel (aki már veszetette el szülőjét)?

A gyász feldolgozása nagymértékben függ az életkorodtól és a nemedtől. Az én apám jövő májusban lesz 50 éve, hogy meghalt. (14 voltam akkor) Igazából máig nem tudom, feldolgoztam-e, mert igazi gyászt sohasem éreztem. Szerettem fatert, jó fej volt, de egy kamasz evolúciós okokból csak magára tud gondolni, a valódi gyászt nem képes átérezni. A férfiak agyában amúgy mintegy 4x akkora helyet foglalnak el a faj-, mint a létfenntartási funkciók, ennek megfelelően bátrabbak, vakmerőbbek, és AZ ÉLETET KEVÉSBÉ TISZTELŐK. Szóval egy 14 éves siheder, aki voltam, sok mindenre alkalmas, de a gyász átérzésére a legkevésbé. Később meg már tompulnak az érzések, megszokja, hogy volt fater, nincs fater, és az élet megy tovább. Úgyhogy most, 63 évesen, ha falhoz állítanának, se tudnám megmondani, meggyászoltam-e valaha az öregemet.

Fiatalon mindkét szülőmet elveszítettem.De nem igazán rázott meg egyik halála sem.Mert nem voltak jó szülők le sz@rtak nem volt szoros velük a kapcsolatom,én ha anya egyszer anya leszek sokkal jobb szülő szeretnék lenni..Szóval gyorsan túl léptem a halálukon.