Ha lenne sajat hazad, vagy ha van orulsz neki?

Pubi,attól hogy még te centizgeted a hónap végét, más meg nyaralni jár, és kertes házban lakik.

Mi ebben a problémád?

Vállaljál másod meg harmad állást,azt alapozd meg a jövőd.

Ha másnak van, arra meg ne legyél már irígy.

Szerintem nem irigy a Fórumtárs, korrektül leir egy valós problémát.

A lényeg az egészben szerintem ugyanis nem az irigység azokra, akiknek jól megy, hanem annak átlátása, hogy ha a népesség akár csak 5%-a is nyomorban él, az azt jelenti, hogy az ő szegénységük nemzedékről nemzedékre újra fog termelődni.

Egy nemzedékről nemzedékre újratermelődő mélyszegénység pedig folyamatos labilitást jelent egy ország életében. Például: halmozódó családon belüli erőszakot, és a nemzedékről nemzedékre iskoláskorba kerülő új gyereknemzedék révén akár az iskolai erőszak megemelet mértékét is. Elég ha csak az elhanyagoltan felnövő gyerekek 1%-ánál fejlődik ki kezelhetetelen mérvű az iskolai erőszak, az máris elvielhetetlenné teszi akár még a többség helyzetét is.

Ezenkívül a,,normál'' adófizetőknek sem mindendegy, hogy évről évre nekik kell-e közvetve megfizetniük-e az öröklődő mélyszegénység és a kettészakadt tásadalom révén begyűrűző magasabb adóterheket, vagy pedig egyszer és mindenkorra rendbeteszi e a nagypolitika a mémynyomor ügyét, és akor legalább a következő nemzedékre meg van alapozva, hogy az ország akár kisebb költségvetésből is egészségesen tudjon működni.

A hamrmadik veszélyforrás, ami a mélynyomorból fakad, az a politikai labilitás. sokkal könnyebb a ,,state capture'' és a ,,puha diktatúra'' állapotát fenntartani úgy, hogy ha az ország társadala szét van szakadva.