Miért lehet az hogy valaki vért izzadva éri el ugyanazt a célt, ami másnak az ölébe hull és nem is akarta?

Úgy érzem magam mintha nekem mindenért az utolsó vérig küzdenem kéne, fogy az erőm, rondulok is, útközben megtaposnak bajok is érnek, mire végre elértem valamit.

És ugyanaz a valami másoknak meg csak az ölébe hullt.

Legyen az bármi

Amig én nem tudom hány szakitáson magányon megyek túl, meg szűröm a trogereket ismerkedésnél, addig más akit megismert 20 évesen az normalis rendes hű el is veszi.

Vagy kaparok hogy elérjek olyan szintet hogy autot tudjak fenntartani, más meg kap a barátjától.

Vagy amig én albérletben éhezem, más tud venni közöset a barátjával, vagy egy pasi mellett gyűjteni aki eltartja, de csak nekem vannak olyan pasijaim akikkel nem haladok soha előre, de hátra annál inkább.

Én 3 munkahelyet is kipróbálok izzadok, ahol szívatnak, vagy a kollektíva őröl fel, megjárom a munkanelkuli kínszenvedéses életet is mire a 4.végre egy istenes jolfizető hely, ahova mások viszont egyből bekerültek és már évek óta ott vannak az istenes helyen, nem kellett nekik előzményként a poklokat megjárni.

Tehát teljesen ugyanazokat a célokat pl normalis barát férj munkahely kocsi vagy pénz karrier, saját ingatlan, egyesek vért izzadva érik el, mások meg dalolva, könnyedén, vagy nem is akarták ölükbe hullik.

Mi okozhatja azt hol.lehet a hiba abban hogy amig én tönkremegyek egy cél elérése miatt, a cél néha lehetetlennek elerhetetlennek is tűnik, mintha valami egetrengetőre vágynék, másoknak meg megvan lazán ugyanaz a cél mint valami.könnyed aprócska pont az életben?