Felnövés, komfort zóna, önállósodás. Segítség?

Korodhoz képest tedd meg ami elvárhato annyi teljesen elég.

Ez olyan amikor egy ovis már egyedul öltözik vagy beágyaz magának vagy megtudja csinálni a reggeli kakaot. De még anyu viszi oviba es nem merne egyedül menni. Önállo a saját szintjén.

Aztan suliba már egyedül jár. De ha balesete van anya anya anya segíts.

Aztan kamaszon akár megy lopni rabolni vagy drogozni mert hu de vagány anya ne szólj bele, de ha baj van, anya tudsz egy ügyvédet?

Felnőtten

Letrehozol egy céget vagy adocsalasokat csinalsz vagy becsődölsz, csalod a feleséged elhagyod a gyerekeid, vagyonelkobzással elveszik a házad, kocsid, és megint anya anya, ideiglenesen hazaköltözöm.

:D

Ne egy magadra erőltetett valakinek vagy valaminek való megfelelés legyen az önállósodás. Ha félelemmel tölt el, akkor lehet, hogy korai még. Aztán persze van egy olyan tézis is, hogy tök természetes, hogy az ember vonakodik az eleddig ismeretlen dolgoktól, aztán "fejest ugorva" utólag rájön, hogy nem is volt rossz döntés.

Azt mérlegeld, hogy a lehetőségeid engedik-e. Azaz van-e lakóingatlanod vagy annyi pénzed, hogy bérelj lakóingatlant, hosszútávon stabil-e a bevételed? Ha a feltételek adottak, akkor beleugorhatsz. De ha csak valami külső megfelelési kényszer, afféle "feladat", hogy "fel kell nőni" és egyéb sztereotípiák a komfortzónaelhagyás és felelősségvállalás terén, akkor gondold át. Ha saját döntésed, akkor viszont minden oké