Most bukkantam rá a ValóVilág11 főnyeremény összegére. A 36 milliós főnyereményt (nyeremény adó után kb. 30) úgy hirdették hogy milliomos lesz a győztes, megváltozik az élete, mindent megtehet stb... Ti hogy vagytok ennyi pénzzel, mire lenne elég?

Ébredés és egy kis boot-olás után ha felállsz az ágyadról, nyújtózkodsz mellette egy kicsit és elindulsz utána határozottan valamerre a világban, magadtól rájössz, hogy 36 millió forint a mai Magyarországon aprópénz.

Két hétig játszhatod belőle valamilyen szinten az eszedet, aztán rád köszön a valóság.

Hála O1G-nek ez a 30 milla minden évben a negyedével kevesebbre elég! Érdekes hogy az USÁban minden évben 999 dollár a legújabb iPhone...

Ha nem lett volna semmilyen kormányzati intézkedés 2010 óta, csak annyival mentek volna fel az árak hogy ma elég lenne ennyi pénz egy újépítésű pesti lakásra. Ma ez inkább 100+ millió.

Itt inkább az életcél a kérdés.

Ha valaki hivalkodó életet kíván élni, csak idő kérdése, hogy mikor megy csődbe.

De ha tudod magadról, hogy van egy értelmes, átgondolt, nemes célod, akkor már tudatosabban állsz hozzá a pénz kérdéséhez és nem lenne gond és nem sok kérdés lenne, ha egyszer egy ekkora összeg lenne a tiéd.

A szürke hétköznapokat pedig a pénzzel lehet fehéríteni. Azért 30 millió nem is kevés... És igen... mihez nem kevés. Lakáshoz, házhoz kevés, hacsak nem vidéken vásárolsz ÉS Szereted a vidéket.

Minden pénzmennyiség tud veszélyes lenni.

Dohányzol? Mennyit költesz dohányzásra? Nemes dolog a dohányzás? Mit ad neked? És mennyit fogsz majd költeni orvosokra? Ha nem dohányzol, akkor csak gondold át. Évekkel korábban azt hallottam, hogy a magyarok 45-55%-a dohányzik. Nem tudom, hogy mérvadó-e ez a szám, de közel lehet a valósághoz. És ugye akik dohányoznak, a többségük nem keres sok pénzt.

Mennyit költenek az emberek hivalkodó, márkás (teljesen felesleges) öltözetre, telefonokra stb.?

A pénzből lehet képezni is magad, ami idővel meg fog térülni. Képezni = tanulni, többletinformációt szerezni.

Lehet munka mellett és lehet úgy is, hogy abba hagyod a munkát és abból a 30 millióból élsz addig, amíg igen intenzíven tanulsz. De ehhez kellenek kontroll emberek vagy motiváló emberek. Mert az ember elkényelmesedhet, ha 1 maga elkezd valamit tanulni magától. Tehát a tanulásnak is kell egy keret. A képzések, tanfolyamok adnak keretet és kontrollt a tanulásnak (és az embernek is) - persze csak, ha komolyan veszi az ember. Ha pedig képzettebb lettél, akkor több fizetésesed is lehet, így tehát a képzés / önképzés és az elhelyezkedés végeztével az a 30 millió duplán fehéríti a további hétköznapjaidat.

Meg aztán ott van az a lehetőség is, hogy fel lehet tornázni magadat olyan szintre, hogy külföldi munkákat vállalj, ami jobban fizet. De ugye milyen munkát...mert mindenkinek más az érdeklődési köre. Van, amit lehet online végezni, van amihez költözni kell. De az embernek vannak érzései, kapcsolatai stb., ami erősen tarthatja a saját országában.

Zöld lámpa, zöld lámpa, zöld lámpa, piros lámpa. "Már megint piros van!" ??? ??? Alább is lehet adni a nem átgondolt célokból és a valóságot pedig lehet értelmesen mérlegelni.

Sokat segít az elfogadás.

Nem azt tartom sikeresnek, akinek sok pénze van, hanem azt, aki nyugodtan (nem nyugdíjas tempóban!) éli életét. Ez pedig szemlélet kérdése.

30 millió...földön fetrengenék, fülig érne a szájam és a nevetőgörcs csiklandozná a hasamat. Füvet legelnék, örömömben úgy viselkednék, mint a mezőn egy állat. Amikor pedig már valamelyest tudnék gondolkozni és nem az öröm határozná meg a gondolataimat, olyan sebesen tevékenykednék, hogy azt gondolom, hogy embert nem láttál úgy ténykedni! Szökdécselnék, kurjongatnék, ugrándoznék, dalolnék, táncolnék JÓÓÓÓÓ HANGOSAN (erőm teljéből, jó dörmögös hangon) köszönnék a szomszédnak, mintha fél kilóméterre lenne. A fejem csak bizseregne az extrém vérbőségtől. Bezsongott állapotomban úgy érezném, mintha zenélne a fejem. Mintha nem embert látnál, hanem egy adrenalinnal feltöltött nem evilági valakit, aki már-már fizikán felüli dolgokat csinál. Éjszakám pedig nem tudom, hogy mennyi lenne. Lehet, hogy napokig nem aludnék, hanem a testemet a boldogság hormonok igen ébren tartanák. Ha pedig mégis alvás fázisba kerülnék, akkor mikor felkelek kippppattannék az ágyból, mint egy összenyomott rugó mikor elengedik. Ez és ennél még több lenne a reakcióm egy ilyen összeg hirtelen hozzám jutásakor.