Költözött valaki szingli nőként külföldre közületek? Mik a tapasztalataitok?

Nekem tervben volt kimenni az MSc idejére Németországba, de aztán bepasiztam és végül együtt megyünk kicsit máshova.

Én közösségbe mentem volna eleve, az egyetem miatt van sok lehetőség mindenre, pl ismerkedni is.

Illetve nekem ez csak pár éves terv, diploma után haza tervezek menni.

Nem vágtam volna bele egyedül ráadásul bizonytalan időre egyetemen kívül. Esetleg ha meghív egy kinti kutatócsoport, de akkor megint van egy biztos pont. De ez én vagyok. Fiatal vagyok még, épphogy kezdek függetlenedni.

Szerintem az, hogy megtalálod-e a helyed egyénfüggő.

Hajrá

Ha egyik legfőbb életcélod legalább egy ideig kint élni, akkor mindenképp próbáld meg és érdemes minél előbb bele vágni.

Azt mondod, már nem olyan fiatal nő vagy, ne vesztegesd az időd, mert az idő múlik, ennél csak öregebb leszel, ami a munkakeresésben, pasizásban és pláne család alapításban sem segít. Fiatalabban általában rugalmasabb, alkalmazkodó képesebb is az ember, jobban viseli a kényelmetlenségeket, kellemetlenségeket. Ahogy idősödik az ember, egyre kevésbé szeret kompromisszumokat kötni, engedni a kényelemből, egyre több megszokáshoz luxushoz ragaszkodik - ami egy ilyen kiköltözésnél nem biztos, hogy segít.

Több ismerősöm is ment ki így/hasonló módon. Voltak köztük szingli nők is, férfiak is, párkapcsolatban élők is. A többség, aki kiment, kint is maradt, nem nagyon akarnak visszaköltözni.

Egy olyanról tudok, aki (valószínűleg rossz hozzáállással) nem talált semmi munkát, néhány hét/hónap alatt felélte kint a tartalékait, aztán hazakullogott, azt hiszem, a régi munkahelyére ment vissza, ahol előtte dolgozott.

Egy olyanról tudok, akinek viszonylag jól alakult kint a karrierje, de mégis elégedetlen a kinti fizetéssel. Főleg mióta kellemes csalódások érték itthon, fontolgatja, hogy inkább hazaköltözzön. Viszont mivel itthon se nagyon látszik akár csak hasonlóan jól fizető munka sem, így valószínűleg sosem lépi meg.

"Mennyire roppan bele az ember a sok új ingerbe?"

Egyéne válogatja. Hozzáállástól is nagyon függ. Van, akit felspannolnak, mást meg inkább letörnek.

Lehet kint közösségeket keresni, hogy kinek mennyire és hogyan megy, az megint csak személy függő. Aki nyitott, könnyebben teremt kapcsolatokat, annak egyszerűbb dolga van. Na meg érdeklődési kör kérdése is.

Ismerkedni mindenhol lehet, de érdemes vigyázni. Népesebb, vegyesebb kultúrájú városokban a bűnözők és kulturális különbségek is nagyobb mértékben fordulnak elő. Egyik (amúgy szingli nő) ismerősöm pl. katasztrofális véleménnyel van a külföldön ismerkedésről, mondjuk ő a munkája miatt kiemelten nagy arányban találkozik szexuális bűnügyekkel és a velük kapcsolatos statisztikákkal. Emiatt elég erősen felülreprezentáltan látja ezt a témakört.

Más ismerőseimnek sikerülni szokott ismerkedni, többen komoly kapcsolatot, házasságot is kialakítottak.

"Mennyire működhet az, hogy akár egy német vagy svéd vagy teszem azt másik bevándorló, pl cseh legyen a párom, később a férjem?"

Teljesen működőképes, nagyon sok a vegyes párkapcsolat és házasság is. Mint minden más, ez is leginkább személy függő. Ha olyannal akadsz össze, aki minden áron azonos nemzetiségűvel akar kapcsolatot, házasságot, akkor az nem a te embered lesz, de aki nyitott, azzal miért ne lehetne?

Vannak hagyományosan konzervatívabb népcsoportok, zártabb közösségek, ahol kevésbé elfogadott a vegyes házasság, de még ezeknél is előfordulnak kivételek.

"Svájchoz van esélye földi halandónak?"

Miért ne lenne? Az is csak egy ország. Több ismerősöm él ott is. Még magyar éttermet is ismerek a hegyek között, ahol akár forinttal is lehet fizetni, mert a tulaj rendszeresen jár haza, így még örül is, hogy nem kell KP-t váltania.

Azt fontos tudni, hogy Svájc több nyelvű ország, szinte mindenki beszél franciául, németül és olaszul is. Csak angollal nem sokra mész, van ahol még a csak némettel vagy német+angollal is kinéznek, mert mi az, hogy a francia területen nem beszél valaki franciául, csak németül.

Ez persze munkakör függő is. Nagyon nem mindegy, hogy programozó/pénzügyes vagy egy multinál, ahol csak a közvetlen kollégákkal kell beszélned, vagy kiszolgáló személyzetként dolgozol egy szállodában, ahol vendégekkel, ügyfelekkel kommunikálsz naphosszat - akik jobban elvárják, hogy a saját nyelvükön szolgálják ki őket...

"3,5 éve vagyok a szakmámban, de nem vagyok pro, sőt. Menő szakma, de gondolom "bevándorló" kevésbé kell. A szakirányú felsőfokú diploma most lett meg."

Ez kellően ködös megfogalmazás ahhoz, hogy semmit ne mondjon. A bevándorlót van ahol és aki jobban, máshol kevésbé nézik. A diploma és a szakmai tapasztalat jelenthet előnyt, vagy akár kitörési lehetőséget is, de akár akadályt is, mert ha pl. nyelvtudás hiánya miatt alacsonyabb szintű munkákra jelentkeznél, akkor a diplomád semmit nem ér, viszont ha túlképzettnek tartanak, lehet, hogy pont emiatt nem vesznek fel, mert úgyis otthagyod őket, inkább nem bajlódnak veled, hanem keresnek mást, akinek eleve nem is nagyon van más lehetősége, mint takarítani, esélye se nagyon van jobb állásban reménykedni, ami miatt otthagyja majd őket.

A saját szakmádban (amiről persze semmit nem tudunk) lehet, hogy akár egyszerűbb is lehet úgy elhelyezkedni külföldön, hogy itt bekerülsz egy multihoz és aztán a cégen belül pályázol meg más országban pozíciókat. Persze akár kívülről is megpályázhatsz külföldi pozíciókat, nem biztos, hogy az mindenhol előnyt jelent, ha már eleve a cégnél dolgozol.

Az ismerkedés akár az álláskeresésben is sokat segíthet, mert ha kiköltözöl valahova és elkezdesz ott ismerősöket gyűjteni, akkor ők akár jobban ráláthatnak a helyi munkaerő viszonyokra. Esélyes, hogy nekik már van állásuk, ahol akár kereshetnek is hozzád hasonló munkaerőt, stb.

"Angol kb kommunikációképes, de felhozható gyorsan, német kevés megy. Nyelvtanulási hajlandóság van. Szorgalom van."

A szorgalom és hajlandóság fontos! Viszont azt vedd figyelembe, hogy az angol Európa túlnyomó részén sehol nem hivatalos nyelv (egyedül Angliában és Írországban). A helyi nyelv nélkül mindenhol kevesebbet érsz a munkaerő piacon, mint a helyiek.

Európa jó részén a helyi nyelv mellett is angolul, meg még legalább egy másik világnyelvet szinte mindenki beszél valamennyire (már csak azért is, mert egy germán/latin nyelvet beszélve könnyebb angolul, vagy más hasonlóbb nyelven is megtanulni). Így még a helyi nyelv mellett angolul beszélve is csak ott tartasz, mint a legtöbb helyi. Ez viszont a munkaerő piacon könnyen kevés lehet. Érdemes minél több nyelvet minél magasabb szinten elsajátítani, annál többet érsz a külföldi munkaerő piacon.

Ez persze ne vegye el a kedvedet, próbálkozz a mostani tudásoddal, hozz ki minél többet a lehetőségeidből. Az induláshoz bármi (akár a semmi is) elég lehet. Menet közben mindenképp fejlődni fogsz és veled együtt a lehetőségeid is.

Az kimaradt, hogy vannak olyan ismerőseim is, akik kimentek egyik városba/országba, ott éltek és dolgoztak egy darabig, aztán meg átköltöztek máshova és ott folytatják. Attól, hogy esetleg egyik helyet elhagyják, még nem feltétlenül kell hazajönni.

Ez is egy lehetőség számodra is, hogy ha egyik város, vagy ország nem annyira jön be, akkor akár csak azon az országon belül másik városba költözöl át (vagy nem is költözöl, csak másik városba jársz át dolgozni, mert van ahol ez is elterjedtebb, mint itthon). Aztán ha az ország nem tetszik annyira, akkor költözöl másik országba - bár határ menti településeken még akár szomszéd országba is működhet az ingázás. Európa nyugati felén is ugyanúgy előfordul ilyen, mint Magyarországon is.