Szerintetek baj hogy nem tudok és nem is akarok "ügyeskedni"?

Korábban évekig éltem egy nyugat-európai országban. Az állam nem akarta kiszipolyozni az emberek vérét, nem rakott felesleges terheket a vállalkozásokra, meg úgy általában inkább segítette őket mint hátráltatta. Nem volt szükség arra hogy kiskapukat találjon az ember, próbáljon "okosban" megoldani különféle dolgokat. Nem úgy mint itthon. Itthon ha valaki nem ravaszkodik nem nagy eséllyel fogja megoldani saját kis dolgait, előrehaladni.

Részemről az a baj hogy ilyenekre képtelen vagyok, egyszerűen nem visz rá a lélek hogy törvényt szegjek, ne fizessem ki becsülettel amit ki kell, vagy jogtalanul jussak előnyhöz másokkal szemben mert találtam valakit akivel ezt közösen meg tudnánk oldani.

Néha kicsit kívülállónak érzem magam ha olyat hallok hogy valaki pedig állandóan próbálkozik ilyenekkel. Ő dolga, nem érdekel.

Vajon velem van a gond hogy nem vagyok hajlandó hasonlókra?