Veletek is szokott olyan lenni, hogy valami jó/hasznos dolgot akartok csinálni, de végül nektek lesz károtok belőle?

Szerintem már alapból ezt gondolod magadról, hogyha valami jót akarsz, abból baj van, ezért már úgy is állsz hozzá tudatalatt, hogy megteremted a szitut.

Végülis az összes baj abból lesz, hogy jó, vagy hasznos dolgot akarsz csinálni.

Velem az történik, hogy amint ràgondolok pl. arra, hogy mosogatás közben kiejtem a kezemből a tányért, akkor az meg is történik.

Ilyen esetek is szoktak lenni, amiket írtál, de a kérdésről nekem rögtön az jutott eszembe, amikor ingyenes cuccokat osztogattam, mert szelektáltam a holmijaimat és a használható, de pénzt kevésbé érő dolgokat ilyen ingyenes csoportokba raktam fel. Gondoltam, 2 perc lefotózni és kirakni, aztán majd jönnek érte és ennyi. Hát nagyon nem, még én szaladgálhattam, hogy oda tudjak adni ezt-azt, ha nem akartam kidobni... Meg persze végeláthatatlan Messenger beszélgetések, gyakran olyan emberekkel, akik a település nevét sem tudták kiolvasni a posztban (meg az fb csoport nevében sem). Nagyobb idegbaj volt, mint amekkora bűntudat lett volna a kukába dobni mindent. Azóta egy helyre viszem, egy napközis otthonba, ami meg nem való oda (pl kotyogos kávéfőző, jó állapotú de nekem nem kell), az meg kuka.

Sajnos úgy többször járok/jártam, hogy segíteni szeretnék valakinek, kedvességből is, illetve látszódik rajta, hogy igényelné is, de masszív bénázás lesz a dolog kimenetele a végére. Az én oldalamról. Aztán rossz érzésem lesz, amiért szinte hátráltatom a másikat, le is járatom magam, pedig jó szándék vezérelt.