Hogy lehet ezeket elfelejteni? (iskolai bántalmazások, anorexia, folyamatos csalódások, nemi erőszak, vagdosás, öngyilkossági gondolatok)

Szerintem sehogy. Amiből lehet, abból tanulni kell és nem szabad hagyni, hogy megismétlődjön, ez egy jó módja a feldolgozásnak és a továbblépésnek.

Csak remélni tudom, hogy mindezek már csak az emlékeidben léteznek és most már jobb helyzetben vagy.

Ha szeretnél beszélgetni erről, vagy akármi másról is, akkor nyugodtan írj üzenetet.

Csak fel a fejjel, nem szabad feladni, mert akkor máris vesztettél, azt pedig senki nem szeretné.

Elsővel értek egyet.

Talán a legnagyobb hiba az emberi hozzáállásmódban ez a folytonos feledési vágy.

Miért is kellene mindent elfelejteni ? Miért kellene egyáltalán bármit is elfelejteni ?

A rossz élmények és a jó élmények egyaránt hozzájárulnak ahhoz, ami te jelen pillanatban vagy és egyenértékűen határozzák meg azt is, ami te a jövőben leszel. Nem hiányozhatnak darabok az életedből, mert akkor lennél igazán hiányos. Így viszont egy teljesen normális ember vagy, akinek vannak negatív és pozitív tapasztalatai is, az életed alakulása pedig attól függ mostantól, hogy ezeket a dolgokat hogyan fogod kezelni és mit fogsz tudni kihozni belőlük.

Ezekkel csak együtt élni lehet, én nagy részét átéltem, de még a mai napig nem megy feldolgozni. Általában jól érzed magad, ahogy kihevered, de valami eszedbe juttatja és ugyan ott vagy, nagy lelki erő kell ezeket elviselni.

ha beszélgetni szeretnél írj csak nyugodtan (16/L)

Ezeket sosem fogod tudni elfelejteni. Vagy az van, hogy megtortentek, atelted oket, s probalsz tovabblepni es igen is egyenesbe hozni az eleted, vagy pedig hagyod, hogy felemesszen.

Viszont ezek a dolgok egyfajta megvaltassal is parosulnak. Hogyha helyrehoztad az eleted vagy legalabbis folyamatban van, s ahogy telik az ido, par ev/ evtized mulva le tudsz ulni es azt mondod: istenem, mar nem annyira fajdalmas, mint regen. Lehet, hogy nem annyira fajdalmas mar egy ido utan, de a lelki teher mindig is meg fog maradni, annyi, hogy nem oly nagy mertekben, s maguk az esemenyek azok meg orokre bevesodnek az emlekezetedbe. Legalabbis nalam igy van. Vagtam magam, ongyilkos lettem nemis egyszer ( csak ram talaltak es meg lettem hanytatva mivel gyogyszereket vettem be ), plusz meg is lettem eroszakolva nem olyan regen.