Azt mondják, az egyetem alakítja a látásmódot illetve művelt lesz az ember. De hogyan?

Olyan szakot kell választani ami valóban érdekli az embert és nem szabad bedőlni, annak, hogy mit mondanak a majdani elhelyezkedési lehetőségekről. Aki a teljes egyetemi képzést végigjárva PhD-t szerez, majd habilitál is annak szép karrierje lehet bármilyen tudományban, aki viszont BSc-nél leáll, az kevés szakon tudja használni valamire a diplomáját.

Az egyetem nagyon mélyen képes alakítani a világlátást és a műveltséget, ha az ember elmélyed bármiben. A tudományágak ugyanis csak a felszínen, felületesen megismerve vállnak el egymástól. Ha valaki magas színvonalon foglalkozik valamivel akkor nagyon hamar rájön, hogy az összes többi tudományágra és multidiszciplináris szemléletre is szüksége van. A biológusok kémiai és fizikai mérőmódszereket, matematikai modelleket használnak, sokszor átfogó természetföldrajzi ismeretekre (éghajlattan, talajtan, biogeográfia, földtörténet, geológia) is szükségük van, de gyakran nagy adatbázisokhoz nyúlnak (informatika) és persze ékes angol nyelven kell megfogalmazni a cikkeiket, előadásaikat.

A történészek a soknyelvű írott források mellett régészeti eredményekre is támaszkodnak, amik szintén sokféle természettudományos módszert igényelnek (kormeghatározás, növényi minták vagy ásványok származási helye), de a földrajz is nélkülözhetetlen a törihez...

Azért, mert minél többet tudsz, annál jobban fogékonyabb vagy az új dolgok megtanulására. A tanulást is tanulni kell. Itt nem azon van a hangsúly, hogy effektíven mit tudsz. Nincs igaza azoknak, akik azt mondják, hogy érettséginél volt legszínesebb a tudásuk. Tudod miért? Mert pár hónapra rá elelejtették az egészet. Pont hogy nem ez az igazi tudás.

Az igazi tudás az, amikor kialakul egy szemlélet benned, hogy egy kérdést több szempontból tudj vizsgálni, hogy elfogadd más véleményét, hogy ha valamit nem tudsz, képes legyél utána nézni és ne dőlj be az első áltudományos magyarázatnak. Erre a szemléletre leginkább egyetemet végzett emberek képesek.

Igaz, hogy aki egyetemet végez, egy konkrét irányt választ és abban fejleszti ezt a tudását. De ez mégis magasabb rendű tudás. Érettségin lehet, hogy tudod a töri évszámait, lehet, hogy tudod mi a metafora és tudsz ingegrálni és deriválni és kiszámolod a harmonikus rezgőmozgást. De mi értelme van ezeknek, ha elfelejted? Ez nem tudás. Az érettségi az igazi tudásnak csak az alapja. És mivel egy ember nem lehet minden tudományban otthon, ki kell választani egyet, és csak abban tudja pallérozni magát. De még egyszer mondom: ez nem a tudás leszűkülése, hanem a szemlélet kibővülése.

Persze vannak rossz egyetemek, vannak rossz egyetemi tanárok, vannak rossz hallgatók is, akik csak bulizási lehetőséget látnak és ingyen államilag támogatott partizást az egyetemben. Az is előfordul, hogy valaki rossz szakot választ és nem érzi jól magát, lehet, hogy más szakon tudná kibontakoztatni a tehetségét. És olyan is van, hogy valaki egyszerűen nem való egyetemre, mert nem képes elsajátítani azt a magasabb szintű tudást. No, ezek az emberek érzik úgy, hogy az egyetem leszűkíti őket. Próbálj inkább váltani, olyan szakra járni, ami tényleg érdekel, amiben úgy érzed, kiteljesedsz. Akkor máshogy fogod szemlélni.

Hogy még jobban elmagyarázzam, mondok egy személyes példát arra, hogy mire gondolok.

Középiskolában én teljesen hülye voltam a matekhoz. Soha nem értettem meg, és hiába magyarázta nekem a tanár az órán a sok szabályt és definíciókat, nem bírtam kiszámolni a feladatokat. Max., ha begyakoroltam a típusfeladatokat, akkor ment. Az érettségin így lett ötös a matekom, hogy nagyon sokat gyakoroltam a típusfeladatokat. De igazából azután egyáltalán nem foglalkoztam vele, és rövidesen teljesen el is felejtettem. Rövidesen csak ákombákomok gyűjteménye lett az egész matekkönyv, semmire nem emlékeztem belőle.

Azután bölcsésznek mentem egyetemre, most vagyok belőle mester szakos. Elég jól tanulok ott, hiszen bölcsész agyam van. Mivel komolyan vettem a tanulást és szerettem is, ezért komoly eredményeket értem el, és rengeteg sikerélményem volt. Úgy érzem, komoly tudásra tettem szert.

Namost, a barátnőm húga az gimibe jár és egyszer, amikor náluk voltam, épp a matek házijával szenvedett. Nem értette. Valami szöveges feladatot kellett megoldania matematikai eszközök segítségével. Mivel láttam, hogy szenved, odaültem mellé, hátha tudok neki valamit segíteni. És mi történt? Simán megoldottam a feladatot, csupán azzal, hogy értelmeztem a szöveget. Illetve elkértem a matek könyvét és elolvastam az ahhoz kapcsolódó anyagrészt. Olyan világos volt mint a nap. Teljesen megértettem az egészet, sőt, elég logikus és könnyű volt az egész. Pedig nem matek szakon tanulok, hanem magyar szakon!

Vagyis nem azon van a lényeg, hogy hány képletet magolsz be és alkalmazod. Hanem azon, hogy mennyire vagy képes elsajátítani azt a képességet, hogy ha egy probléma elé kerülsz, azt megoldd! Ha nem jártam volna egyetemre, akkor ma sem tudnám ugyanúgy megoldani a barátnőm húgának a matek feladatát, csak ákombákomokat látnék az egészből. Viszont az egyem arra tanított, hogy értelmezzem a problémát és módszereket adott ezekhez.

Remélem, így már értehető, mi az a "műveltség", amit kérdeztél, és miért tágítja ezt az egyetem.