Elégedett vagy az eddigi életeddel?

Alapvetően elégedett vagyok. Csak kicsit haragszom a szüleimre, mert annak idején rájuk hallgatva elkezdtem egy nem megfelelő egyetemet, amikor nem sikerült a felvételim. Azért, mert szerintük ha kihagyok egy évet, akkor már soha nem fogok tanulni. Így viszont buktam azt a lehetőséget, és van egy uncsi életem ahelyett hogy elismert művész lennék, akihez egyébként minden tehetségem megvolt.

De másoknak sokkal rosszabb, úgyhogy nem panaszkodom :)

k***ra, de nem.

de ez van, ezt kell elviselni.

a gyerekkorom pokoli volt, mai napig fogalmam sincs hogyan éltem túl.

mikor végre el tudtam költözni anyáméktól és a szülővárosomból, akkor kezdődött a valódi élet.

mikor kicsit elszalad a ló velem mert mindig többet akarok eszembe jut honnan jutottam idáig és akkor iszonyú büszke vagyok magamra.

maximálisan elégedett vagyok a felnőttkori életemmel.

mivel gyerekkoromban folyamatos terrorban és nélkülözésben éltem, megtanultam hogy az emberek milyenek, piszok jó emberismerő lettem.

így kettő csoportra osztom az embereket.

az egyik a hazug képmutató, ők az eltaposhatóak a céljaim érdekében.

a békések és őszinték pedig akiket segíteni szoktam...