Depressziós vagyok?

Depressziós vagy, szeretethiányból adódóan. Erre még rátesz egy lapáttal az, hogy szigorúak a szüleid.

Ha nem szeretnének, már kidobtak/megöltek/megvertek volna. Igen, ez talán túlzónak hangzik, de rengeteg ilyen eset van.

Valószínűleg azért "csesztetnek", mert azt akarják, hogy a lehető legjobban teljesíts. A 8. év vége továbbtanulás szempontjából fontos, gondolom ezért is akarnak kétségbeesetten motiválni.

Hidd el, ez nem a világvége. Engem a nevelőapám folyamatosan csesztetett, kb. 10 éven keresztül, de túléltem. Tanultam némi fegyelmet.

Az pedig, hogy már ennyi idősen nem bízol másban nem is olyan borzasztó dolog. Én csak most, 18 évesen jöttem rá arra, hogy nem érdemes feltétlenül megbíznom másokban.

Ha nem tudod kibeszélni magad, akkor nekem nyugodtan kiírhatod a lelked.

Nem baj az, ha a szüleid sokat várnak el tőled, meg hajtanak, csak ezt nem így kellene csinálni. itt írod a végén, hogy segítséget kérsz, és megtagadják tőled, hogy "bezzeg nekem nem kellett"...ez nem alap, ha neked szükséged van rá, hogy valaki segítsen a tanulásban, és megtehetnék, hogy segítsenek, de mondjuk könnyebb befeküdni a fotelba, és bámulni a tévét, akkor úgy már nincs alapjuk arra hogy cseszegessenek.

azt meg honnan tudják, hogy a barátnőd mennyit tanul?! :O nagyon sokan mondogatják, hogy ááááh nem tanulok, nem tanultam, aztán közben órákig ülnek a könyv fölött... senki nem akkor szopja ki a kisujjából az ismeretanyagot, amikor konkrétan ott van előtte a vizsgalap.

nekem volt egy olyan osztálytársam, aki mindig mondogatta, hogy áhh nem tanultam nem készültem, közepes eredményei voltak, szóval még el is hihetné az ember, aztán egyszer véletlen összefutottam az édesanyjával, és hát miről másról mint a tanulásról beszélgettünk, hogy kinek hogy megy a suli, és akkor az édesanyja mondta, hogy mennyire nem megy a suli ennek a srácnak, pedig jár külön matekra, meg angolra.... szóval sokan igyekeznek olyan képet beállítani magukról, hogy nekik ez meg sem kottyan, semmi munka nincs benne, vagy csak kevés, és jönnek a jó jegyek így is, de ennek a felét sem szabad elhinni.

meg azért valakinek az agya jobban rááll a matematikára, valakinek több gyakorlás szükséges, egy-egy anyagrészhez, ami ugye idő, de a másiknak meg kevésbé megy a nyelvtanulás, vagy lassabban olvas, a másik meg pont ezekben jó, szóval az ilyen összehasonlítgatósdinak soha semmi értelmét nem láttam.

és mindenkinem szüksége van arra, hogy ha ügyes, sikereket ér el, akkor legalább a szerettei elismerjék a teljesítményét, és persze hogy rosszul esik, ha ez nem történik meg, csak a szidalmak jönnek, ha nem sikerül éppen valami...nagyon nem helyes szülői magatartás ez. illetve valakinek jót tesz az, ha cseszegetik, mert még nem fogja föl, hogy magáért tanul, és akkor kell, hogy a szülő valahogy nyomást gyakoroljon, de aki jó tanuló, és reálisan látja a dolgokat, és tudja, hogy a saját jövőjéért tanul leginkább, akkor ott feltételezném, hogy ha becsúszik egy rossz jegy, akkor azt nyilván nem direkt csinálja, hanem épp elég rossz, hogy ez megtörtént, és inkább segíteni kellene egy szülőnek, akár közös gyakorlással, akár különtanár kereséssel, ha van rá lehetőség, vagy valamilyen megoldással segíteni, hogy jó jegyek érkezzenek az iskolából. egy biztos, a szidalmazás, a másik megalázása, egészen biztos, hogy nem visz semmi jóra....

és nem ciki odaülni tanulni később sem, én volt amikor megkértem érettségi előtt anyát, hogy hallgassa már meg ezt-vagy azt a tételemet, hogy érezzem, hogy adok elő, mennyit tudok folyamatosan beszélni, így szúrópróba szerűen... persze mondhattam volna a falnak is, de azért élő közönségnek jobb beszélni :D