Jól gondolom, hogyha senki nem veszi észre, hogy depressziós vagy, akkor nem is érdekelsz igazán senkit?

Sokan, akik depresszióban szenvednek, figyelemre vágynak, azt akarják, hogy mindenki vegye észre őket, az ő fájdalmukat stb. (bár a depresszió későbbi stádiumában szerintem már ezen is túl van az illető, az már embert sem akar látni).

A kérdés tehát valami olyat feltételez, hogy neked valami bajod van, mindenki vegye észre, hogy szenvedsz, és ha nem veszi észre senki (legalábbis te így látod), akkor nem is érdekelsz senkit. De ezt csak te magyarázod be magadnak. Tudatosítsd, hogy az emberektől nem várhatsz semmit, mégis mit takar ez, hogy "nem érdekelsz igazán senkit"? Kit kéne, hogy érdekelj? Ott van a családod, bennük bízhatsz, a szüleidet szerintem mindig érdekelni fogod, vagy a testvéredet, nagyszülődet. Kire másra akarsz még támaszkodni? Esetleg, ha van szerelmed. Ha valami baj van, inkább te kérdj segítséget, ne arra várj, hogy vegyék észre. Sokszor amúgy észreveszik, de nem tudják, mit tegyenek, szóval ne mesélj be magadnak semmit, inkább beszélgess másokkal. És családon ,szerelmen kívül ne bízz senkiben, ne várj senkitől semmit. Mert igen, rajtuk kívül tényleg nem érdekelsz igazán senkit.