Fiúk! Én tudom, hogy a női gondolkodás a bonyolult, de valaki ezt megmagyarázná nekem? Mert ezt én a férfiakban nem értem.

Egyszer csináltam ilyet, hogy rányomultam egy lányra, akinek volt barátja. Elhívtam ide-oda, és ő el is jött, miközben úgy voltam vele, hogy reménytelen az egész, de belészerettem, és nem tudtam leállítani magam. A vége az volt hogy szakított a pasijával, és összejöttünk.

De ilyen csak egyszer volt, alapesetben nem érdekelnek azok a lányok, akiknek van pasijuk. Barátkozni barátkozok velük, és ha el is hívom őket valahová, annyi eszem azért van, hogy nem fogok kikezdeni vele. Ez a kérdés igazából eléggé provokatív, mert hülyének nézed a pasikat. Azért álljon már meg a menet, bármilyen hihetetlen, nekünk is van ám eszünk, és nem csak a farkunk után megyünk.

Bár tudom, hogy ebből az egészből azt akarod kihozni, hogy a fiúk hímsoviniszták, a farkuk után mennek, és ha nem kapják meg a lyukat, akkor biztos csak a lány a hibás. Ugye ezt a választ várod? Hát közlöm, hogy velem aztán rácsesztél, felőlem eljöhetsz velem kávézni, de én nem fogok rád nyomulni, ha barátod van, és érzékelteted velem, hogy komoly a dolog. Sőt, ilyenre még akkor se nyomulnék, ha nem lenne barátja...